Kocsi form�j� szent�ly Indi�ban

India a t�vols�gi kereskedelem egyik c�lpontja �s kiindul� orsz�ga volt m�r az �korban is. Ez a t�nyez� felt�telezte a j� �th�l�zat megl�t�t, az utaz�k k�nyelm�t szolg�l� fogad�k, �rnyas pihen�helyek telep�t�s�t. A forr�sok szerint m�k�dtek olyan hivatalos szervek, amelyeknek munk�ja az utak gondoz�sa �s �llapot�nak jav�t�sa volt a c�lja. Asoka uralkod�sa alatt sz�letett meg az a t�rv�ny, amelynek tan�s�ga szerint k�l�n figyelmet ford�tott az uralkod� az utaz�k megfelel� inform�l�s�ra: meghat�rozott t�vols�gra k�oszlopokat helyeztek el, s ezeken felt�ntett�k a t�vols�gokat �s az �tel�gaz�sokat is.
Az �kori Indi�ban utaz� idegen meglepet�ssel �llap�thatta meg, hogy az orsz�gutak a falvak k�zep�n keresztezt�k egym�st, itt �llt egy szent fa, alatta istenszobrok - s ezekn�l a v�ndorok im�kat mondtak �tjuk sikeres teljes�l�s��rt k�ny�r�gve. Ezek mellett a keresztez�d�sek mellett menh�zak v�rt�k a bet�r�ket, itt ingyen italt, rizsvizet kaptak az arra r�szorul�k.

Utaz�s az �korban

�kori egyiptomi haj�

Az egyiptomiak els�sorban vall�si �s kereskedelmi c�llal keltek �tra, ennek megfelel�en alak�tott�k ki utaz�saik �tvonal�t is. Term�szetes k�zleked�si lehet�s�gk�nt �llt rendelkez�s�kre a N�lus. A sivatagi terep miatt komolyabb utakat nem kellett �p�teni�k, a homokos ter�let a karav�nok �tj�ul szolg�lt. Ilyen, pl. a V�r�s-tenger fel� halad� karav�nhoz csatlakozhatott az, aki Indi�ba szeretett volna eljutni.
Ezek mellett az utak mellett a f�radt utas megpihenhetett a karav�nszer�jokban, �llom�sokon, illetve �ldozatot mutathatott be isteneinek a templomokban. K�l�nleges �lm�nyt jelenthetett a piramisokhoz �s a templomokhoz vezet� �ton v�gighaladni, hiszen szobrokkal �vezt�k �s ki is k�vezt�k ezeket.

Fogat Hellaszban

A g�r�g�k utaz�shoz, �t�p�t�shez kapcsol�d� ismereteinek jelent�s r�sze f�n�ciai el�zm�nyekre vezethet� vissza. A haj�z�s a t�vols�gi szem�ly- �s �rusz�ll�t�sokban, a kereskedelemben j�tszott jelent�s szerepet. A g�r�g mond�k azonban gyakran tartalmaznak utal�st a h�s�k kocsihajt�versenyen el�rt kiv�l� teljes�tm�ny�re.
E t�nyb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy ezekhez a versenyekhez haszn�lhat� utakkal rendelkeztek, s ezek az utak �s kocsik nem csup�n egy kisebb k�z�ss�g verseng�s�re, hanem a n�pess�g nagyobb r�sze sz�m�ra utaz�sra is rendelkez�sre �lltak. A g�r�g�k els�sorban az istenek szent�lyeihez, templomaihoz, szent ligeteihez �p�tettek utakat, emellett azonban sz�mos kereskedelmi �t is rendelkez�sre �llt a tengerparti kik�t�kb�l a v�rosokba igyekv� keresked�k sz�m�ra.
A g�r�g utaz�k sz�m�ra a legnagyobb kellemetlens�g abb�l ad�dott, hogy �tjaik speci�lis technik�val k�sz�ltek. A kocsikerekek r�sz�re pontos �tp�ly�t k�sz�tettek, ezek a szikl�s altalajba v�gott nyomcsatorn�k a mai s�np�ly�k �sei lehetnek. Az utak sz�less�ge azonban nem mindig tette lehet�v�, hogy k�t kocsi sz�m�ra k�sz�tsenek ilyen nyomcsatorn�t, ez�rt bizonyos t�vols�gokra kit�r�ket kellett �p�teni, �s itt v�rt�k meg a m�sik kocsi elhalad�s�t.
Ezek a kit�r�k olyan g�cpontok voltak, ahol vend�gfogad�k is m�k�dtek, itt pihenhett�k ki az utaz�k f�radalmaikat. (Az egym�ssal szembej�v� kocsik k�z�tti visz�lykod�s egy mitol�giai alap� dr�m�ban is k�zponti szerepet kapott: Laiosz kir�lyt, az apj�t nem ismer� fia, Oidipus egy ilyen vita folyam�n �lte meg.)
A g�r�g utaz�k, sz�munkra szokatlan m�don, olykor azt �rezhett�k, hogy s�rkerten haladnak �t, hiszen Hellaszban szok�s volt, hogy a lakoss�g a templomokba vezet� szent utak mell� temetkezett. Hit�k szerint tudniillik ezeket az utakat nem csup�n az emberek, hanem az istenek is haszn�lt�k - �gy v�delmet, oltalmat ny�jthattak az elhunytak sz�m�ra is.
Ezeket a s�rhelyeket az �llamt�l lehetett megvenni, �s az �llam �ltal enged�lyezett form�j�, elhelyez�s� s�reml�kek �p�lhettek csak. Ezeket r�ccsal, ker�t�ssel v�lasztott�k el mag�t�l az �tt�l, de az utaz�k nem a csupasz, kop�r fel�letet l�tt�k, hanem a vir�gokkal, d�szf�kkal be�ltetett falban gy�ny�rk�dhettek.
Az utaz�k, a keresked�k egyik kedvelt c�lpontja Ath�n volt. Ezt a k�zponti szerepet j�l kifejezte a v�ros �th�l�zata, hiszen a v�rosk�zpontb�l Hellasz minden vid�k�re sz�les utak vezettek, valamint nyilv�ntartott�k a jelent�sebb v�rosok �s Ath�n t�vols�g�t is.

Utaz�s az �korban

Haj�k v�zen �s sz�razon

B�r a perzsa utak meg�p�t�se a hadsereg min�l gyorsabb mozg�s�t�s�t szolg�lta, kialak�t�sukn�l fontos c�l volt, hogy a satrapi�kat �sszek�ss�k a f�v�rossal, Szuz�val. A f�ldrajzi adotts�goknak megfelel�en sz�razf�ldi utakat k�sz�tettek, a v�zi k�zleked�s h�tt�rbe szorult, a Tigrisen p�ld�ul nem haj�zhatott volna v�gig egy k�v�ncsi ember, hiszen az �nt�z�v�z biztos�t�sa �rdek�ben felh�zott keresztg�tak lehetetlenn� tett�k ezt.
A kalandra �s gy�ny�r� l�tv�nyoss�gokra v�gy� utaz�nak a Szuz�b�l Szardesbe �s Ephezoszba vezet� �gynevezett kir�lyi utat aj�nlhatn� egy �kori turistakalauz. Az 2600 kilom�ter hossz� �t ment�n �p�lt templomok, palot�k, a fel�ll�tott szobrok pomp�s l�tv�ny�r�l, az �llami fel�gyel�k �ltal szavatolt biztons�gr�l a g�r�g H�rodotosz is dics�r� szavakkal eml�kezett meg.
A Perzsa Birodalmat megh�d�t� Nagy S�ndor �s a hellenisztikus �llamok uralkod�i tiszt�ban voltak az �th�l�zat fontoss�g�val, ez�rt gondot ford�tottak annak szinten tart�s�ra is.