Kr.u. 819-ben �gyek ( �gyek fia Elõd) volt Szk�tia vez�re. Feles�g�tõl, Emes�tõl sz�letett �lmos nevû fia. H�rom hipot�zis l�tezik �lmos nev�nek eredet�re:

• Anyj�nak �lm�ban l�tom�sa volt, melyben õt egy turulmad�r teherbeejtette. M�h�bõl forr�s fakad, �s �gy�k�b�l kir�lyok sz�rmaznak, akik nem saj�t haz�jukban sokasodnak el. Mivel fia sz�let�s�t �lom jelezte, �lmosnak nevezt�k el a gyermeket.
• Az �lmos sz� latinul szentet jelent, mivel az õ ut�djai szentek lettek.
• M�sok szerint �lmos t�r�k sz�, ami birodalomszerz�st, v�telt jelent, �s �lmos innen kapta a nev�t.

K�sõbb feles�g�l vette az egyik nemes vez�r l�ny�t, akitõl �rp�d nevû fia sz�letett. �lmos kegyes, bõkezû, der�k katona volt. Magas termet�vel kiemelkedett a t�bbiek k�z�l, barna szemû, nagy kezû volt. Haz�juk (korabeli nyelven Dentumoger) eln�pesedett, ez�rt a magyarok h�t vez�re �gy d�nt�tt, hogy �j haz�t keresnek. Pann�ni�t v�lasztott�k, Atilla kir�ly f�ldj�t. Hadakoz�saik sor�n m�r j�rtak itt, �s tudt�k, hogy nagyr�szt lakatlan vid�k. Vez�rre volt sz�ks�g�k, �lmosra esett a v�laszt�suk.

Sz�vets�g�ket v�rszerzõd�ssel pecs�telt�k meg.

Kr.u. 884-ben �lmos vez�rlete alatt indultak el. Puszt�kon, foly�kon mentek kereszt�l, vad�sztak, hal�sztak. Szuszt�lban, egy orosz tartom�nyban megtelepedtek egy idõre, majd egy m�sik tartom�nyba mentek. Itt nem maradhattak, mert sasok t�madt�k meg õket, akik minden �llatukat elragadt�k. De van egy m�sik elk�pzel�s is. Eszerint a magyarok (vagy t�rk�k) Etelk�zben telepedtek le, a kaz�rokkal egyes�ltek. Ekkor �lmos helyett annak fi�t, �rp�dot v�lasztott�k vez�rnek, mert Õ r�termettebb lett, mint apja.

Kr.u. 894-ben Le�, r�mai cs�sz�r megb�z�s�b�l a magyarok megt�madt�k a bolg�rokat. Ennek v�geredm�nye az lett, hogy a bolg�r Simeon, az uralkod�, kiegyezett Le�val. Azonban õ bossz�b�l a besenyõket k�rte meg, hogy kergess�k el a magyarokat. �ppen akkor t�madtak, amikor �rp�d �s fia, Levente vez�rlete alatt a magyarok Pann�ni�ba mentek hadj�ratra. A besenyõk az itt maradt t�rk�ket kirabolt�k �s elkergett�k. �gy telepedtek le Pann�ni�ban.

Az �reg �lmos nem l�phetett be Pann�ni�ba a besenyõ t�mad�s miatt. Fel�ldozt�k m�g azelõtt, hogy el�rt�k volna k�sõbbi haz�jukat, Erdõelv�ben.

Erdõelv�ben �ldozt�k fel �lmost, itt telepedtek le a magyarok. �rp�d, �lmos fia volt a vez�r�k. Megtudt�k, hogy Pann�nia nagyon j� f�ld, foly�ja, a Duna j��zû. Elhat�rozt�k, hogy k�vet�ket elk�ldik, ismerje meg a vid�ket. Husid, a k�vet meg�rkezve l�tta, hogy a f�ld term�keny, a foly� vize �des �s sok a legelõ. El is ment a tartom�ny ur�hoz, Szvatoplukhoz, hogy az õ n�pe megtelepedne itt. A fejedelem sz�vesen fogadta õket, azt hitte, f�ldmûvesek j�ttek. A k�vet visszat�rve a magyarokhoz vitt mag�val vizet, f�vet �s f�ldet. A h�t vez�rnek minden nagyon tetszett, ez�rt k�ldtek Szvatopluknak egy feh�r lovat, aranykant�rral �s aranynyereggel. A k�vet f�vet, vizet �s f�ldet k�rt az aj�nd�k�rt cser�be, amit meg is kaptak. Ezut�n �rp�d n�p�vel bej�tt Pann�ni�ba, de nem mint vend�g. Ism�t k�vetet k�ldtek a fejedelemhez, hogy az hagyja el n�p�vel a f�ldet, amit a magyarok megvettek a l��rt, a f�vet a kant�r�rt �s a vizet a nyereg�rt.

Szvatopluk erre �gy rendelkezett:

• A lovat le�ss�k, kant�rsz�r�t a mezõre kivess�k, nyerg�t a Dun�ba bedobj�k!

A k�vet �gy v�laszolt:

• A l�val csak a mi ebeinket t�pl�lod, a kant�rt a mi kasz�l�ink tal�lj�k meg, �s a nyerget is a mi hal�szaink fogj�k ki!

Szvatopluk �sszegyûjt�tte a magyarok ellen a sereg�t, de nem tudta legyõzni õket.

A magyarok vez�re mindig a n�pe elõtt ment, ha mentek valahov�, visszat�rve pedig az utols� volt. �rp�d �gy elõsz�r l�pett Pann�nia f�ldj�re, majd vizet mer�tve a foly�b�l, n�p�vel h�romszor esk�d�tt Istenre. Elõsz�r Ny�k k�rny�k�n telepedett le, ahol k�sõbb Istv�n kir�lyunk megalap�totta Feh�rv�rt.

Kr.u. 925-ben a N�met-R�mai Birodalom�rt sokan k�zd�ttek. A provansz�li Hug� is meg akarta szerezni az it�liai kir�lys�got. Ellens�g�re, a n�met kir�lyra k�ldte a magyarokat, akik meg is t�madt�k a sv�b ter�leteket. Kisebb csapatokra oszlottak sz�t, mert ellens�g sehol sem tart�ztatta fel õket. A v�rosokat kifosztott�k �s fel�gett�k. Eljutottak Szentgallen kolostor�hoz is. Engelbert ap�t m�r kor�bban int�zkedett, hogy az ellens�get m�lt�k�ppen v�rj�k. A v�rba vitetett minden kincset, �rt�ket, valamint katon�it is itt sz�ll�solta el. Minden szerzetes p�nc�lba b�jt, m�g õ is.

Volt a kolostorban egy szerzetes, Halibald, akit mindenki bolondnak tartott mond�sai, tettei miatt. Õt is h�vt�k, hogy menjen a v�rba, de õ nem ment f�j�s l�ba miatt. M�g erõvel sem tudt�k r�venni a menek�l�sre.

A magyarok teh�t csak õt tal�lt�k egyed�l a kolostorban, amikor meg�rkeztek. M�r valahol elfogtak ez papot, akit rabk�nt magukkal vittek. Õ ford�tott sz�mukra, �gy tudt�k meg Halibald eset�t is a l�b�val. Õk is r�gt�n bolondnak tartott�k a bar�tot �s nem b�ntott�k.

Az eg�sz kolostort felforgatt�k a kincsek�rt, de semmit sem tal�ltak. M�g a templomr�l is levert�k a kakast, mert azt hitt�k, az a kincs. Miut�n r�j�ttek, hogy nincs kincs, k�meket k�ldtek a k�rny�kre, hogy keress�k meg az elmenek�lteket. Ezalatt õk nagy lakom�t csaptak. �kr�t s�t�ttek, bort ittak, majd megr�szegedve �nekelni, t�ncolni kezdtek. A rab pap �s a bar�t is vel�k mulatott.

A k�mek m�g az �j lesz�llta elõtt meg�rkeztek, �s jelentett�k, hogy a k�zeli v�rban nagy katonas�g rejtezik. Azonnal csatasorba �lltak, �s elindultak. Mivel s�t�tedett, felgy�jtottak n�h�ny falubeli h�zat. Azt�n elmentek a fõt�boruk fel�.

A v�rban l�võk azt hitt�k, hogy a kolostort gy�jtott�k fel a magyarok, ez�rt t�mad�st ind�tottak. A fõt�borba igyekvõ magyar sereget megt�madt�k �s el�ld�zt�k.

A n�met �s a biz�nci cs�sz�r sz�vetkezett a magyarok ellen, de nem sok sikerrel, mert a N�met Birodalomban belh�bor�k robbantak ki. Ezt kellett elõbb a n�met cs�sz�rnak megf�keznie. A t�mad�k nem voltak el�g erõsek, ez�rt v�raikba menek�ltek. Hirn�k�ket k�ldtek a magyarokhoz, hogy t�madj�k meg a n�met cs�sz�rt. �gy a magyar sereg elindult Kr.u. 955-ben a n�metek ellen Lehel (L�hl) �s Bulcs� vez�rlete alatt.

Minden �tjukba ker�lõ v�rat, falut felgy�jtottak. V�g�l a kir�lyhû Augsburg v�r�hoz �rtek. Nem tudt�k bevenni. Ullrik p�sp�k k�veteket k�ld�tt Konr�d cs�sz�rhoz, hogy v�dje meg õket. A cs�sz�r gyorsan k�zbel�pett.K�toldalr�l k�rbevette hadaival a magyarokat, harmadik oldalr�l pedig a Lech foly� �llta el az �tjukat. K�zelharcra ker�lt sor, amiben a magyarok nagyr�sz�t meg�lt�k, vagy fogs�gba ejtett�k.

A k�t vez�r, Lehel �s Bulcs� is fogs�gba ker�lt. Amikor a kir�ly el� vitt�k õket, Konr�d cs�sz�r hal�lra �t�lte õket. Lehel ekkor �gy sz�lt:

- Adj�tok ide a k�rt�met! Ha belef�jtam, majd felelek.

A k�rtj�t meg is kapta Lehel, s amikor k�sz�lt a f�j�sra, a cs�sz�r k�zel�be l�pett �s homlokon v�gta. Olyan erõvel, hogy a k�rt elt�r�tt �s a cs�sz�r meghalt.

�gy sz�lt ekkor Lehel a holt Konr�dhoz:

• Elõttem j�rsz, �s szolg�m leszel a m�svil�gon!

A k�t vez�rt ezt�n Regensburgban felakasztott�k.

Kr.u. 957-ben a g�r�g cs�sz�r megtagadta a magyaroknak az ad�fizet�st, a n�met ter�leteken t�rt�nt vesztes�gek miatt. Taksony fejedelem ekkor �gy d�nt�tt, hogy Apor vez�r ir�ny�t�sa alatt csapatokat k�ld a g�r�g cs�sz�r ellen.

�tkeltek Bulg�ri�n, majd el�rt�k a birodalmat. Mindent felgy�jtottak, v�g�l el�rtek Belgr�dig. A v�ros azonban bevehetetlen volt. A g�r�g cs�sz�r kik�ld�tt egy katon�t, hogy csak egy p�rharc d�ntse el, fizetnek-e ad�t, vagy sem. Ez a harcos hatalmas volt �s erõs. De Apor vez�r is megtal�lta a megfelelõ embert. A magyarok r�sz�rõl Botond, a legkisebb k�z�l�k, �llt ki. Hogy hatalmas erej�t bebizony�tsa, a v�ros �rckapuj�t egy l�ndzs�val kilyukasztotta.

A k�zdelem csak r�vid ideig tartott, mert Botond �gy hozz�v�gta a g�r�g�t a f�ldh�z, hogy az nyomban kiadta a lelk�t.

A magyarok azonban hi�ba k�rt�k az ad�t, a cs�sz�r csak nevetett rajtuk, hiszen v�rosa bevehetetlen volt. Erre a magyarok kifosztott�k, felgy�jtott�k az eg�sz orsz�got �s hazat�rtek.

A legszebben Arany J�nos �r�k�tette meg ezt a mond�t, a hagyom�ny alapj�n. A legjobban teh�t az õ mûve ismerteti minden magyar �r�ks�g�t, a csodaszarvasr�l sz�l� t�rt�netet.

(R�szletek)