Kanyarg�, mesters�ges l�sz�t.

A k�nai utak �s az utaz�s t�rt�nete a Csou dinasztia idej�be vezet vissza (i.e. 9-3. sz�zad). A k�naiak �rtettek a kocsik elk�sz�t�s�hez, �s ezeknek a j�rm�veknek a haszn�lata olyan elterjedt lehetett, hogy v�rosaik el��rt utcam�ret�t is kocsisz�less�gben adt�k meg.
Maga a cs�sz�r 12 �venk�nt udvartart�s�val egy�tt k�rbe kellett, hogy utazza birodalm�t, �gy gondolt�k, ez a leghat�sosabb ellen�rz�s.
A k�nai utaz�k sz�m�ra komoly pr�bat�telt jelentett, hogy az orsz�g ter�let�nek jelent�s r�sz�t l�sztakar� bor�totta, amibe a csapad�kv�z m�ly �rkokat, szakad�kokat v�jt. Ez az erod�l� folyamat term�szetesen nem ker�lte el az utakat sem, hiszen a kerekek �s az �llatok pat�i �ltal fellaz�tott l�szt a sz�l elhordta, maguk az utak lem�ly�ltek. Ez volt az oka annak, hogy gyakran sz�ks�gess� v�lt az utak �thelyez�se is.
A k�nai �llam gondoskodott az utaz�kr�l, hiszen 10 Li (4420 m�ter) t�vols�gra egym�st�l kisebb fogad�kat, 30 Li (13260 m�ter) t�vols�gra pedig nagyobb vend�gl�t�helyeket �p�tettek.
A k�nai utaz�k sem csak sz�razf�ld�n utaztak, a foly�k �s a ki�p�tett csatornah�l�zat lehet�v� tette a v�zi k�zleked�st is.

K�na �kori t�rt�nelme

A Neolitikus forradalom ut�nni id�k: Ak�rcsak Indi�ban, a neolitikus forradalom itt is a term�keny f�lholddal k�zel azonos id�ben k�vetkezett be. Azon nem lehet csod�lkozni, hogy hamar bek�vetkezett,hiszen a ter�let nagyon r�g�ta lakott volt, a legr�gibb choukoutien lelet 1 milli� 900 ezer �ves.

Ami k�l�n�s, hogy k�zel egyid�ben jelent meg a f�ldm�vel�s a k�nai alf�ld�n is, mint Mezopot�mi�ban �s Indi�ban, pedig a ter�letek t�vol vannak egym�st�l �s nagyon elz�rtak. A K�nai Birodalom azonban, szemben a mezopot�miai �s egyiptomi birodalmakkal nagyon fiatal. Az id�sz�m�t�s el�tti �t �vezredben K�na nagyon lassan fejl�d�tt. A nagy k�nai alf�ld�n kialakult a f�ldm�vel�s, de a peremter�leteken nom�d �llatteny�sz� n�pek �ltek. Az Kr.e. VIII. sz�zadban lejegyzett t�rt�neti hagyom�ny szerint, a k�naiak az �llatteny�szt�st a Kr.e. V. �vezred k�zep�n, a f�ldm�vel�st a IV- �vezred v�g�n, az egyes ipar�gakat �s az �r�st pedig a III. �vezred k�zep�n saj�t�tj�k el.

Teh�t f�zisk�s�sben vannak Mezopot�mi�hoz �s Egyiptomhoz k�pest, ha Eur�p�val szemben el�nyben is vannak. A kor�bban elz�rt vid�keken folytatott leg�jabb kutat�sok kider�tett�k, hogy a nagy falon t�l l�tezett egy sokkal kor�bban �p�tett falrendszer, amely �ppen K�na fel�li t�mad�sokat volt hivatott elh�r�tani. Ezek szerint a k�nai kult�ra nem a sum�r kult�ra p�rja, hanem az akk�d�, azaz �t is megel�zte egy m�sik magaskult�ra, amely a ma sivatagos ter�leteken alakult ki a k�nait megel�z�en. Abban az id�ben, amikor a f�ldm�vel�s kezdetei vannak K�n�ban a Kr.e. V. �vezredben m�g bels� �zsia �ghajlata nem sivatagos, a Takla-Mak�n sivatag hely�n erd�s�gek vannak - ezek f�j�t b�ny�ssz�k a homok al�l ma, az ott lak�k. Az �ghajlati v�ltoz�sok ezt a kor�bbi civiliz�ci�t hal�lra �t�lt�k. A k�nai kult�ra tan�t�mestere volt, ez a civiliz�ci�, amely k�zvetlen�l a j�gkorszak v�g�n alakult ki. Ez a kult�ra pedig val�ban egyid�s a sum�rral.

Bels�-�zsia hanyatl�sa

A bels� �zsia civiliz�ci� nem volt olyan elz�rt vil�g, mint K�na, ellenkez�leg kapcsolatait tekintve l�v�n, hogy r�szben az eur�zsiai sztyepp�n ter�lt el, a legkiterjedtebb kapcsolatokkal rendelkezett. Maga az eur�zsiai sztyeppe, a Dun�t�l az Amurig terjed� �ghajlati s�v, kit�n� mez�gazdas�gi m�vel�sre alkalmas term�talajjal. K�z�p-�zsia, az Aral-t�, a Meotiszi tenger, a Sz�r-Darja �s az Amu-Darja foly�k vid�ke �nt�z�ses f�ldm�vel�sre alkalmas ter�let volt. A ma sivatagos, K�na �ltal uralt, de t�bbs�g�ben nem k�nai lakoss�g� ter�letek, is alkalmasak voltak mez�gazdas�gi kult�ra kialak�t�s�ra. A ter�let�n nem egy n�pess�g �lt, hanem sz�mtalan k�l�nb�z� eredet� n�pcsoport, k�zt�k a magyarok �s a hunok, amelyeket az Alt�ji n�pek �sszefoglal� n�ven szoktunk emlegetni. Ezek a n�pcsoportok egym�s k�z�tt rokoni kapcsolatokat alak�tottak ki, arra t�rekedtek, hogy a b�k�t egym�s k�z�tt k�t�tt h�zass�gok r�v�n biztos�ts�k. Ez el�ny�s volt a genetikai v�ltozatoss�g biztos�t�sa szempontj�b�l. Fejlett, a mezopot�miaival, rokon kult�r�val rendelkeztek, m�ghozz� nem akk�d, hanem az isten nevek, �s az alt�ji nyelvekben gyakori sum�r eredet� szavak alapj�n, sum�r kult�ra hat�sra indult el a fejl�d�s�k. A szoros kapcsolat �s k�zels�g a d�li ter�letekhez, nemcsak kult�r�lisan jelentkezett, hanem a kult�ra n�pei - akiket �sszefoglal� n�ven szk�t�knak nevez�nk, bekapcsol�dtak a d�lebbi h�bor�kba. A perzsa birodalom n�h�ny sikertelen h�d�t�si k�s�rlet ut�n, sz�vets�gesi viszonyt alak�tott ki a szk�ta t�rzsekkel, a g�r�g�k, k�s�bb pedig a r�maiak szinte �lland�an hadakoztak vel�k. Ugyancsak �lland� volt az ellens�gesked�s K�na �s a bels� �zsiai n�pek k�z�tt, ezt a h�bor�t a k�naiaknak a Nagy Fal meg�p�t�s�vel siker�lt megnyerni�k. Miut�n a ter�let�k kisz�radt a f�ldm�vel� n�pess�g k�nytelen volt az es�k nyom�n nyugatra vonulni. >>> R�szletesebb le�r�s a Hunokn�l tal�lhat�! A fal meg�p�l�se el�tti id�ben, �l�nk k�lcs�nhat�s kellett legyen a K�na �s a n�la kezdetben fejlettebb nyugati ter�letek k�z�tt. Az els� dinasztia a Hszia (Kr. e. 21-17. sz.) idej�n m�g nincs �les k�l�nbs�g az �ghajlatban sem, a Takla-Mak�nt m�g erd�s�gek bor�tj�k, �s K�n�t�l nyugatra is f�ldm�vel� kult�r�kat, v�rosi civiliz�ci�t tal�lunk. A Kelet Turkeszt�niak a sivatag homokj�b�l b�ny�sz�k ki a hajdani erd�s�gek f�it. Ter�let�k nem az�rt sivatagosodott el mert �seik ki�rott�k az erd�ket, hanem mert az �ghajlat glob�lisan �talakult!

K�na �rott t�rt�nelme a Sang dinaszti�val veszi kezdet�t, Kr. e.1500 k�r�l. Tipikus keleti �llam, a kir�ly az �g fia, aki a papi �s katonai arisztokr�cia, �s hivatalnok r�teggel korm�nyozza a nagyr�szt dolgoz� szabadokat. A Sang dinasztia uralm�nak, a Csu hercegi csal�d vett v�get, a Kr.e XI. sz�zadban, amely fokozatosan despotikus hatalmi rendet �p�t ki �s terjeszkedni kezd. Az � uralmuk idej�n a Kr.e VI. sz�zadban - teh�t ugyan akkor mikor Indi�ban a budhizmus elindul �s G�r�gorsz�g megteszi az els� l�p�seket a demokr�cia fel�, l�pnek fel a k�nai filoz�fusok Lao Ce �s Kung Fu Ce. Ebben az id�ben �ri el bels� �zsi�t a perzsa h�d�t�s. A Lao Ce a b�k�s falusi �letet tartja eszm�nyk�pnek, Konfucius pedig a b�lcs cs�sz�r h�s�ges hivatalnokai �ltal igazgatott birodalmat. (Amilyent R�ma �s Biz�nc is kiv�nt.) Ezt teremti meg az Kr.e III. sz�zad k�zep�n az els� k�nai cs�sz�r Shih Huang Ti a cin dinasztia megalap�t�ja, aki mell� az agyaghadsereget temett�k, �s aki a nagy fal �p�t�s�t f�lmilli� emberrel megkezdte. B�lcs lehetett, de m�g a k�naiak szem�ben is � volt a megtestes�lt gonosz. Nemcsak embereket �lt meg, hanem n�peket puszt�tott el.

K�na elz�rts�ga

A fal nemcsak a nyugatr�l a birodalomra t�r� hunokat �ll�tja meg, hanem K�n�t el is z�rja a vil�gt�l. Fennmaradnak ugyan a hagyom�nyos kereskedelmi �tvonalak, a h�res selyem �t, de ezek egyre jobban eln�ptelened� ter�leteken, sivatagokon hatolnak �t, egyre kock�zatosabb v�llalkoz�s lesz k�nai �rukhoz hozz�jutni, �s a cs�sz�ri hatalom igyekszik is elz�rk�zni a k�ls� hat�sok el�l. A nagy fal �p�t�je, parancsot ad az �rtalmasnak min�s�tett k�nyvek el�get�s�re, �s a vele szemben�ll� �rtelmis�giek k�z�l is 400-at elevenen temettet el. A dolgoz� t�megeket legink�bb a k�nyszermunk�ban v�gzett k�zmunk�k s�jtj�k, a nagy fal, �s er�djeinek �p�t�se, a csatorn�k �s�sa, �s a hivatalnok r�teg ell�t�s�hoz sz�ks�ges magas ad�k. Ez felkel�sekhez, gerillah�bor�hoz vezet, amelynek r�v�n egy egyszer� falusi el�lj�r� megd�nti a Cin dinaszti�t �s �j uralkod�h�z, a Han dinasztia ker�l hatalomra (Kr. e. 200-Kr. u. 200). China elnevez�se, a Cin dinasztia nev�b�l sz�rmazik. Mivel a k�naiak maguk is gonosznak tartott�k a dinasztia alap�t�j�t, a Han dinaszti�b�l pedig az a n�v sz�rmazik, ahogyan a k�naiak magukat nevezik, hanok. A han korszak K�na sz�m�ra az aranykor. A han cs�sz�rok szak�tanak a fal m�g� z�rk�z�s politik�j�val, �s minden ir�nyban terjeszked�snek indul K�na - t�l a falakon, �s K�n�ba is behatolnak az idegen eszm�k els�sorban Tibeten kereszt�l a buddhizmus, amely a taoizmussal egy�tt �llamvall�ss� lesz. A nagy Han dinasztia teremtette meg az egys�ges nyelvet, �r�st �s irodalmat, teh�t abszol�t helyes, hogy a k�naiak magukat, mint hanokat azonos�tj�k, �s mivel a birodalmat a Cin uralkod� teremtette meg orsz�gukat, Cin-orsz�g�nak nevezik. A Kr.u. III. sz�zadban v�get �r a han dinasztia korszaka. Ezut�n z�rzavaros id�szak k�vetkezik, h�rom r�szre szakad �s az �szaki �s d�li dinaszti�k harcai k�zben az orsz�got a katonai arisztokr�cia �s a hivatalnok r�teg, a mandarinok uralj�k. A Tang h�z (618-907) er�s�ti meg az anarchia ut�n a birodalmat, majd a Szung h�z (1000-1400) uralma k�vetkezik. Ebben a korban a k�naiak elk�vetnek egy �ri�si hib�t, �rizetlen�l hagyj�k a falat, �s Dzsingisz k�n seregei bet�rnek az orsz�gba. A k�naiak makacsul ellen�llnak a barb�r mongol h�d�t�knak, �s a cs�sz�ri hatalom d�l K�na hegyei k�z� h�z�dva h�r�tja el Dzsingisz, majd Kublaj k�n t�mad�sait. Kublaj k�n hal�la ut�n megindul a k�nai ellent�mad�s, ami sor�n a k�naiak nemcsak felszabad�tj�k orsz�gukat, hanem Mong�li�t is elfoglalj�k. K�na ezek ut�n csak nagyon korl�tozott kapcsolatot tart a k�lvil�ggal, mely elz�rk�z�st az eur�pai imperializmus fogja csak felt�rni, az �pium-h�bor� sor�n.

K�na elt�r� t�rsadalomfejl�d�se -, mintha egy m�sik bolyg� kult�r�ja lenne.

K�na fejl�d�s�re sem alkalmazhat�ak az eur�pai, mint�k. A rabszolgas�g szinte eg�sz t�rt�nelme alatt fennmaradt, de a t�rsadalom feud�lis jelleg� volt m�r az �korban is. A tipikus rabszolgatart� t�rsadalom R�ma, Biz�nc, a keleti birodalmakra ink�bb feud�lis jelleg� f�gg�s�g jellemz�. Ez �rv�nyes a Parthus Birodalomra is mely az �sszek�t� kapocs �s elv�laszt� egyszerre K�na India �s a Mediterr�n t�rs�g k�z�tt. Eur�p�ban a rabszolgatart� gazdas�g �s a feud�lis gazdas�g k�z�tti �tmenet id�szaka t�bb, mint 500 �ves kult�r�lis hanyatl�st eredm�nyezett, m�g K�n�ban a fejl�d�s folyamatos volt, de az id� el�rehaladt�val az elz�rts�g miatt lass�. Sz�mos technikai tal�lm�ny el�bb jelent meg K�n�ban, mint Eur�p�ban. A puskapor, az ir�nyt� a porcel�n, a pap�r, �m amikor megjelentek gyorsabb v�ltoz�st ind�tottak el. A puskapor eset�n t�vhit az, hogy a k�naiak csak j�t�kszernek alkalmazt�k. M�r a mongolok ellen is bevetettek rak�t�kat �s bomb�kat, igaz nem sokat �rtek a gyors lovasokkal szemben. �gy�k�sz�t�s, �s puskagy�rt�sra a puskaport csak eur�pai, mint�k ut�n kezdik haszn�lni a t�vol keleten. A legjelent�sebb k�nai term�kek k�z� a porcel�n, a herny�selyem �s a Tea tartozott. Ezeknek a titk�t f�lt�kenyen �rizt�k, �s Eur�p�ba �gy ker�ltek �t, hogy eg�sz egyszer�en ellopt�k a titkaikat. ( Most t�rlesztenek a k�naiak, mikor minden eur�pai �s amerikai cikket, p�ld�ul a szoftvereket, lem�solnak). A cin cs�sz�r idej�n K�n�t m�g nem egy n�p lakja, hanem t�bb, egym�ssal t�bb�-kev�sb� rokon n�pess�g, �s csak a k�z�s �r�s olvasztja ezeket a n�peket egy n�pp�, ez�ltal K�n�ban a multikult�r�lis fejl�d�s hely�t egy �ri�s nemzet kult�r�lis hegem�ni�ja v�ltja fel. K�n�ban a hanon k�v�l ma is t�bb, mint 50 nemzetis�g �l, k�zt�k p�ld�ul a tibeti is �s sok m�s n�pcsoport csak K�na ter�let�n �l, �s ezeket a n�pcsoportokat, k�l�n�sen a kommunista id�kt�l kezdve a gyors asszimil�ci� �s megsemmis�l�s fenyegeti. Han lakoss�got telep�tenek olyan ter�letekre, t�bbek k�zt Tibetbe �s Dzsung�ri�ba, ahol azel�tt soha nem �ltek hanok, korl�tozz�k a kis n�pek szaporod�s�t is. K�na t�rsadalmi rendszert�l f�ggetlen�l is egy olyan t�rsadalom, amely saj�t erk�lcsi norm�k szerint �l, �s ez az erk�lcs n�ha nagyon m�s, mint az eur�pai. Maga m�dj�n rendk�v�l agressz�v t�rsadalom, amiben az elz�rts�g miatt nem akkumul�l�dtak a katonai er�nyek, ez�rt az agresszivit�s eszk�ze nem a b�tors�g, hanem az alattomoss�g. K�na nagy r�sze ma is elz�rt ter�let az idegenek el�tt, a k�naiak az orsz�gon bel�l is csak �tlev�llel k�zlekedhetnek, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sem a bels� civil kontrol nem �rv�nyes�lhet, sem a k�lf�ldi ellen�rz�s. K�na ezzel szemben szabadon hozz�jut minden �j technol�gi�hoz, amit nem tud megv�s�rolni azt kiterjedt �gyn�kh�l�zata seg�ts�g�vel, ellopja. Potenci�lisan minden k�nai az anyaorsz�g �gyn�k�v� v�lhat. Ez term�szetesen nem azt jelenti, hogy ellens�gesek kell legy�nk vel�k szemben, hanem azt, hogy �vatosak. Ha �gy cseleksz�nk, akkor a kult�r�inkban a k�z�sen emberit megtal�lva, mind a k�t civiliz�ci� az eur�pai �s a k�nai is hasznot h�zhat a k�lcs�n�sen el�ny�s kapcsolatokb�l. Mert minden ember boldogulni szeretne, a k�nai is, csak � t�bb n�lk�l�z�st b�r elviselni, mint az eur�pai, de neki is f�j mindaz, ami nek�nk. A klasszikus t�rt�nelem felfog�sban �seink a hunok voltak a gonosz megtestes�t�i. A k�naiak saj�t eml�kezete szerint azonban az els� k�nai cs�sz�r volt a megtestes�lt gonosz. A hunok egy pusztul� orsz�g lak�i voltak, az els� k�nai cs�sz�r pedig egy felt�rekv� orsz�g uralkod�jak�nt tette r� a kez�t minden term�keny f�ldre, orsz�g�ba k�nyszer�tve �s leig�zva idegen n�peket, �s kirekesztve a leig�zhatatlan hunokat. K�na bez�rk�z�s�t nem tudt�k megakad�lyozni a hunok, de 650 �vvel a K�nai Nagy Fal �p�t�se ut�n 450-ben Etele iszony� csap�s�ra Eur�zsia m�sik fel�n �sszeomlott a R�mai Birodalom, ez�ltal a hunok lehet�v� tett�k, hogy az egys�ges �ri�s birodalom helyett multikult�r�lis Eur�pa j�jj�n l�tre. K�t egym�shoz k�zeli nyelv �s kult�ra, a latin �s a g�r�g eur�pai n�peket �pp �gy egybeolvasztotta volna, ahogy a k�nai a kelet-�zsiaiakat. Ez a multikult�r�lis Eur�pa, a kezdeti hanyatl�s ut�n viharos gyorsas�ggal fejl�dve �llva hagyta K�n�t. A hunok persze ezt nem Eur�pa kedv��rt, hanem saj�t szabads�guk �rdek�ben tett�k. Krisztus el�tt 200-ban m�g a falt�l k�v�l es� ter�letek �ghajlata nem volt olyan sz�raz, hogy legeltet� �llattart�sra ne lett volna elegend� a csapad�k �s a n�v�nyzet. Nem d�s f�v� legel�k�rt indultak el nyugatnak a hunok �s a rokon t�rzsek, hanem term�keny ter�leteket keresve, f�ldm�vel� kult�r�juk sz�m�ra. Hogy mivel t�lt�tt�k a k�ztes 600-�vet? Erre a k�vetkez� fejezet ad v�laszt..

K�NAI KULT�RA, TUDOM�NY �S OKTAT�S

Zhao Kai-hua
Pekingi Egyetem

El�ad�som t�m�ja a "K�nai kult�ra, tudom�ny �s oktat�s". Ezt a soproni konferenci�t az iskolai oktat�snak szentelj�k. Az iskol�k - defin�ci� szerint - azok a nyilv�nos int�zm�nyek, amelyek feladata egy adott t�rsadalom elfogadott tud�sanyag�nak �s hagyom�nyainak �tad�sa �s �t�r�k�t�se. A k�l�nb�z� t�rsadalmak k�l�nf�le nemzeti hagyom�nyokat �r�k�lnek, elt�r� kultur�lis h�tt�r birtok�ban vannak; a modern term�szettudom�ny azonban �tt�rte a nemzetek k�z�tti hat�rokat, nemzetk�ziv� v�lt. Mindenki sz�m�ra fontos �s el�ny�s, hogy a k�l�nb�z� nemzetek term�szettudom�nyt tan�t� tan�rai �sszegy�ljenek - mint ezen a konferenci�n is -, hogy megossz�k tapasztalataikat �s megvitassanak k�z�rdek� k�rd�seket.

A modern term�szettudom�ny a sz� eredeti �rtelm�ben Eur�p�ban keletkezett a renesz�nsz ut�n, az �kori g�r�g civiliz�ci� szeml�let�t feleleven�tve. A term�szettudom�ny az �korban �s a k�z�pkorban �ltal�ban k�l�nf�le jelens�gek megfigyel�s�b�l vagy a k�zm�iparban haszn�lt elj�r�sok �s technol�gi�k ismeret�b�l, spekulat�v elm�letekb�l �llt, amelyek rendszerint t�tov�k �s bizonytalanok, n�ha teljesen hib�sak voltak. Er�sen fogalmazva �l�-term�szettudom�nynak �s m�v�szetnek nevezhetj�k ezeket; ismeretanyaguk nem k�pvisel t�l nagy �rt�ket a modern term�szettudom�nyos elm�letek �s a term�szettudom�nyos nevel�s sz�m�ra. Tal�n a csillag�szat �s a matematika a kiv�telek. Rengeteg csillag�szati �s matematikai ismeretanyag gy�lt �ssze a r�gi korokban csillagkatal�gusok, csillagt�rk�pek �s az euklideszi geometria form�j�ban. Ezek tank�nyveinkben a mai napig is megtal�lhat�k. A r�gi, t�bb ezer �ven �t tart� csillag�szati megfigyel�sek dokumentumai meghat�roz� m�don j�nulnak hozz� a modern kutat�shoz is.

Az �kori k�nai csillag�szok szorgalmas megfigyel�k voltak. T�bb, mint 25 �vsz�zadon �t r�szletes le�r�s�t adt�k minden szokatlan csillag�szati esem�nynek. Eredm�nyeik fontos inform�ci�t szolg�ltatnak a modern csillag�szati �s asztrofizikai kutat�s sz�m�ra is. A leg�kesebb p�lda erre az 1054-es szupern�va-robban�s le�r�sa, amelyet a Song-dinasztia t�rt�nelmi lev�lt�r�ban tal�ltak meg. A R�k-k�d (Crab Nebula) egyar�nt optikai �s r�di�-pulz�r, valamint r�ntgensugarakat �s gamma-sugarakat is kibocs�t. Mindezek a sug�rz�sok igen r�vid, stabil, a m�sodperc k�r�lbel�l 1/30-ad r�sz�vel egyenl� pulz�ci�s peri�dussal rendelkeznek. A mai kutat�sok egyet�rtenek abban, hogy a k�d ennek a szupern�va-robban�snak a maradv�nya, ami k�r�lbel�l 900 �vvel ezel�tt egy ki�g�si folyamat v�g�llom�sa volt. Ez a csillagfejl�d�s utols� �llom�sa, de ez csak egy elm�leti hipot�zis volt addig, m�g a k�nai feljegyz�sekben tal�lt ir�sos bizony�t�kok al� nem t�masztott�k.

Egy m�sik p�lda lehet az �st�k�s�kr�l sz�l� feljegyz�sek esete. Az i.e. 7. sz�zadt�l e sz�zad kezdet�ig tart� k�nai megfigyel�sekr�l sz�l� feljegyz�sek sz�ma nem kevesebb mint 500, s ezek k�z�l 31 a Halley-�st�k�sh�z kapcsol�dott. Ez szinte teljes feljegyz�ssorozat a Halley-�st�k�s adott id�szak alatti megjelen�seir�l, b�r term�szetesen abban az id�ben senki sem gondolt arra, hogy azonos�ts�k az �st�k�st, �s �szrevegy�k, hogy egy �s ugyanaz az objektum t�r vissza. Eur�pai kutat�k gyakran hivatkoznak k�nai dokumentumokra az �st�k�s�k p�ly�j�nak tanulm�nyoz�sa k�zben. Egy korai inform�ci� a Halley-�st�k�sr�l egy ilyen jelent�sb�l val�. Egy k�nai csillag�sz adatokat id�zett k�nai t�rt�nelmi iratokb�l �s az �st�k�s �jra-megjelen�sekor p�lyaadatai kisz�m�t�s�hoz sz�m�t�g�pet haszn�lt. Az �ltala feldolgozott adatok �sszehasonl�t�s�nak egyik eredm�nye adott lehet�s�get arra is, hogy a k�nai kronol�gi�ban bizonyos probl�m�kat megv�laszoljanak.

Az �kori k�nai matematika feljegyzett t�rt�nete legal�bb az i.e. 1. sz�zadba vezet vissza benn�nket. A k�vetkez� t�bl�zat a r�gi k�nai matematikusok n�h�ny eredm�ny�t sorolja fel �s hasonl�tja �ssze a k�lf�ldiek�vel.

t�bl�zat

decim�lis,helyi�rt�kes sz�m�t�s,az �res helyeken "0"-val	nem k�s�bb, mint i.e. 2. sz�zad	i.sz. 6. sz�zad Indi�ban
m�veletek t�rtekkel	i.e. 1. sz�zad	i.sz. 7. sz�zad Indi�ban
decim�lis sz�mol�s	legkor�bbi megjelen�se i.sz. 3. sz�zad; �ltal�nos haszn�lata: 13. sz�zad	Indi�ban nem; a 16. sz�zadban Nyugat-Eur�p�ban
a n�gyzetgy�k �s a k�bgy�k kisz�m�t�sa	a n�gyzetgy�k megjelent az i.e. 1. sz�zadban; mindkett� kiteljesedett az i.sz.1. sz�zadban	i.sz. 4. sz�zad nyugaton; 7. sz�zad Indi�ban
alkalmazott sz�melm�leti probl�m�k	i.sz. 1. sz�zad	7. sz�zad Indi�ban
negat�v sz�mok	i.sz. 1. sz�zad	7. sz�zad Indi�ban
els�fok� egyenletrendszerek	i.sz. 1. sz�zad	7. sz�zad Indi�ban; 16. sz�zad nyugaton
m�sodfok� algebrai egyenletek	�ltal�nos megold�s az i.sz. 3. sz�zadban	7. sz�zad Indi�ban; 9. sz�zad Ar�bi�ban
harmadfok� algebrai egyenletek	i.sz. 7. sz�zad	geometriai megold�s a 10. sz�zadban Ar�bi�ban, �ltal�nos megold�s a 16. sz�zadban Nyugaton
magasabbfok� algebrai egyenletek	numerikus megold�s a 12-13. sz�zadban	19. sz�zad Nyugat-Eur�p�ban
magasabbfok� algebrai egyenletrendszerek �s az elimin�ci�s m�dszer	14. sz�zad	19. sz�zad Nyugat-Eur�p�ban

A r�gi k�nai matematikusok �vezredek sor�n kialak�tott�k a gondolkod�s egy saj�ts�gos iskol�j�t, amely alapvet�en k�l�nb�zik p�ld�ul az �kori g�r�g euklideszi geometri�t�l. Euklid�sz "Elemek" c�m� munk�ja egy dedukt�v rendszert alapozott meg �s ennek bemutat�s�hoz megsz�letett a definici� - axi�ma - t�tel - bizony�t�s st�lus� forma. Ugyanakkor az �kori k�nai matematikusok f�leg a gyakorlat �ltal felvetett probl�m�k megold�s�ra koncentr�ltak, mint p�ld�ul a f�ldm�r�s, csillag�szati megfigyel�sek, f�ldmunk�khoz �s egy�b kult�rm�rn�ki tev�kenys�gekhez kapcsol�d� sz�m�t�sok. Ezek term�szetesen egyenlet-megold�si feladatokhoz vezettek. A matematika k�nai klasszikusai a p�lda - v�laszad�si m�dszer �s eredm�ny - magyar�zat st�lus� form�t tett�k maguk�v�. A m�dszer �s eredm�ny l�p�seket rendszerint olyan form�ban fejezt�k ki, amelyet manaps�g algoritmusnak szeret�nk nevezni. A magyar�zat rendszerint megadta az algoritmust al�t�maszt� indokokat, n�mik�pp hasonl�an a mai helyess�g-bizony�t�shoz. Az �kori k�nai matematikusok sohasem vetettek fel olyan k�rd�seket, hogy egy adott egyeneshez h�ny p�rhuzamos egyenes h�zhat� egy adott ponton �t, ahogyan ezt az �kori g�r�g matematikusok tett�k. A hagyom�nyos k�nai geometria ink�bb a der�ksz�g� h�romsz�gekre helyezte a hangs�lyt, mint a p�rhuzamos egyenesekre, a hossz�s�got, a ter�letet �s t�rfogatot hangs�lyozta ink�bb, �s nem a sz�geket. Az �kori k�nai matematikusoknak nem volt fogalmuk a pr�msz�mokr�l �s a pr�mt�nyez�kre bont�sr�l, e helyett egy �tletes m�dszert tal�ltak ki a legnagyobb k�z�s oszt� megkeres�s�re. A tradicion�lis k�nai matematika er�ss�ge az egyenletek megold�sa volt polin�m-m�dszerrel, kiemelve azt, ami az algoritmus konstruktivit�s�t �s hat�konys�g�t helyezi el�t�rbe.

A 16. sz�zad v�g�n Eur�p�ban befejez�d�tt a s�t�t k�z�pkor, egy sor l�ngelme t�nt fel a term�szettudom�nyokban, mint p�ld�ul Kopernikusz, Galilei, Kepler, Descartes, Newton, Leibnitz stb. Ezzel ellent�tben, elismerve az �kori k�nai tudom�ny dics�s�g�t, a k�nai csillag�szat �s matematika a 14. sz�zadt�l kezdve hanyatlani kezdett. A 15. sz�zadt�l K�na gazdas�ga, valamint a tudom�ny �s a technika egyre jobban lemaradt a nyugati vil�g eredm�nyei m�g�tt. A 16. sz�zadban nyugatiak j�ttek tanulni K�n�ba, el�sz�r kereszt�ny misszion�riusok, n�h�ny k�nai tud�s a nyugati tudom�nyos m�veket kezdte leford�tani k�nai nyelvre. K�na merev, feud�lis t�rsadalma k�ptelen volt fejl�dni. A modern term�szettudom�nyt �s technik�t a 19. sz�zad v�g�n csaknem teljes eg�sz�ben nyugatr�l import�lt�k. N�h�ny tudom�nyt�rt�n�sz szak�rt�n t�l, a legt�bb tud�s K�n�ban ma sem tud sokat az �kori k�nai klasszikus matematik�r�l �s term�szettudom�nyokr�l. De nemr�giben egy ellenp�lda mer�lt fel.

A g�r�g hagyom�nyok alapj�n a r�gi k�nai matematikusok t�l gyakorlatiasoknak t�nhettek a tudom�nyokban. Egy r�gi k�nai mond�s szerint: a dolgokat szembes�tve egym�ssal, azok kieg�sz�thetik egym�st. W. T. Wu akad�mikus megtal�lta a klasszikus irodalomban, hogy 1303- ban k�nai matematikusok kifejlesztettek egy hat�kony, teljesen �ltal�nos elimin�ci�s m�dszert a legfeljebb n�gyismeretlenes magasabbfok� algebrai egyenletrendszerek megold�s�ra. A n�gyismeretlenes hat�r annak volt k�sz�nhet�, hogy az �kori k�naiak bambuszb�l k�sz�lt sz�ml�l�rudakat haszn�ltak. Az �sszes ilyen m�dszer jelleg�t tekintve nagyfok�an mechanikus, �s k�nnyen sz�m�t�g�pes programm� �rhat� �t, ha valakinek �gy tetszik. Ez val�ban nagy kontraszt az olyan elm�lettel szemben, amely az �kori G�r�gorsz�gban sz�letett �s jelleg�ben t�lnyom�an nem mechanikus. Az el�d�k gondolatainak f� vonala alapj�n, a modern matematika elveinek �s technik�inak felhaszn�l�s�val Wu professzor �s csoportja sikeresen kifejlesztette a geometriai bizony�t�si elm�letek mechanikuss� t�tel�nek elv�t �s sz�m�t�g�pekkel a gyakorlatba is �t�ltette azt. Az egyenletmegold�s mechanikuss� t�tel�nek �ltal�nos m�dszer�t is kifejlesztett�k, amelynek egy csom� alkalmaz�si ter�let�t tal�lt�k meg a matematik�t�l �s fizik�t�l a robotik�ig �s ir�ny�t�selm�letig. Eredm�nyeiket nemzetk�zileg is elismert�k.

Mi a "Kreativit�s a fizika tan�t�s�ban" t�ma megvitat�s�ra gy�lt�nk itt �ssze. A kreativit�shoz ny�lt l�gk�rre �s a m�ss�g elvisel�s�re van sz�ks�g. Az ut�bbi �vtizedben K�n�ban a legs�lyosabb probl�m�t az iskolai oktat�sban az egys�ges egyetemi felv�teli vizsgarendszer �ltal okozott nyom�s jelenti. A felvettek ar�nya rendszerint kevesebb, mint 25%. Az iskolai oktat�s sz�nvonala a k�z�piskol�kban �s a fels�fok� oktat�si int�zm�nyekben egyar�nt igen k�l�nb�z� az eg�sz orsz�gban, egy minden iskola sz�m�ra egys�ges vizsgarendszer teljess�ggel indokolatlan. A tan�rok �s az iskolaigazgat�k �lland� nyom�snak vannak kit�ve a t�rsadalom, a tanul�k sz�lei �s a helyi hivatalnokok r�sz�r�l. A k�z�piskol�k t�bbs�ge �ltal spont�n m�don k�vetett tan�t�si m�dszer az, hogy az utols� iskolai �vet teljesen a tanul�k egys�ges felv�teli vizsg�ra val� felk�sz�t�s�nek szentelik. Csak kitart� probl�mamegold� tr�ningeket �s egy sor pr�bafelv�telit tartanak. Sok egyetemi hallgat� k�pzel�ereje, valamint �rdekl�d�se a tanulm�nyai ir�nt egyre ink�bb elhalv�nyul, miut�n bejutottak az egyetemre. A kimagasl� k�z�piskol�knak �s a tehets�ges egyetemi hallgat�knak csak n�h�ny sz�zal�ka ker�li el ezt a sorsot. �k mentess�get �lveznek a felv�teli vizsga al�l, k�z�l�k sokan k�l�nf�le szint� olimpi�k gy�ztesei.

K�n�ban nagy hagyom�nya volt a k�zpontos�t�snak. A hivatalnokokat orsz�gos vizsg�kon v�lasztott�k ki, amelyekben csak a merev, ortodox ideol�gi�k �ltal szab�lyozott sztereot�p �r�sokat vizsg�lt�k. Sok tud�s K�n�ban a modern term�szettudom�ny szelleme g�zsba k�t�s�nek tekinti ezt az orsz�gos vizsgarendszert. Rem�lj�k, hogy a t�rt�nelem nem fogja ezt egy m�dos�tott form�ban megism�telni.