Kor : Azn kori Csillagszat |
Azn kori Csillagszat
Yc-Internet-Web 2005.08.16. 09:31
Egyiptom, Mezopotmia, s Grgorszg voltak akik az korban a Sokat foglakoztaka csilagokkal
A folyvlgyi trsadalmak
Egyiptom
|
A megindul kereskedelem lebonyoltshoz tjkozdni kellett a sivatagban s a tengeren, ezrt Egyiptomban nagy fontossg volt a hely- s idõmeghatrozs. A gyakorlati szksgszerûsg magas fok csillagszati ismereteket kvetelt. Egyiptom mezõgazdasga a Nlus venknti radstl fggtt. Fontos volt az rads idejnek pontos meghatrozsa, mivel egy a vrtnl korbbi, vagy ksõbbi r vgzetes kvetkezmnyekkel jrhatott volna. |
A legjobban a Napot tiszteltk, hisz nlkle nincs let, s ez az egy csillag ltszik a nappali gbolton. A Nap irnti mrhetetlen tisztelet kijrt a franak is, akit a Napisten fldi megtestestõjnek tartottak. Egyiptomban a csillagszatnak olyan nagy szerepe volt, hogy mg a frak tiszteletre emelt piramisok is alkalmasak voltak csillagszati megfigyelsekre. Valsznûleg az egyiptomiak lttak elõszr napfoltot a napkorongon. Erre utalhat a Nap O jele, ami a csillagszatban ma is hasznlatban van. Ismertk a Merkrt, Vnuszt, Marsot, a Jupitert, Szaturnuszt, . gy gondoltk, hogy a bolygk a Fld krl keringenek, de a Kr.e. 15. szzadban mr tudtk, hogy a Vnusz s a Merkr a Nap krl kering. Az egyiptomi csillagszok nap-, vz-, s csillagrkkal mrtk az idõt. Irnykijellsre klnfle rses irnyzkokat, plckat s zsinrokat hasznltak Meglepõ pontossggal meg tudtk hatrozni az gtjakat. A piramisok leinek vperc pontossg tjolsa figyelemremlt.
Mezopotmia
Mezopotmia npei kezdtk el az gitestek rendszeres megfigyelst, minden szlelt apr vltozst feljegyeztek. gy a megfigyelsek akr tbb genercin keresztl is folyhattak. Ennek ksznhetõ, hogy bmulatba ejtõ pontossggal hasznltk a peridusokat. Pldul a Kr.e. 6. szzadban a kt azonos holdfzis kztti idõt egy msodpercen belli pontossggal adtk meg. Ahhoz, hogy ez a pontossg 1 ra legyen 2 vig tart, hogy 1 perc, egy vszzados megfigyels kellett. A csillagszati megfigyelseiket tbbnyire a htemeletes lpcsõzetes toronytemplomokbl vgeztk.
|
Megllaptottk a nap- s holdfogyatkozsok ismtlõdsnek idejt is. Jelentõs eredmnyeket rtek el a bolygk Fldhz viszonytott keringsi idejnek megllaptsa tern. Ht "mozg" gitestet ismertek: a Napot, a Holdat, a Merkrt, a Vnuszt, a Marsot, a Jupitert, s a Szaturnuszt. rdekes, hogy a sumrok a hatos, az õket leigz akkdok a tzes szmrendszert hasznltk. Ezeknek rdekes sszeolvadsa eredmnyeknt jtt ltre a hatvanas szmrendszer, amit Mezopotmiban (s mg napjainkban is) a fokok, az rk s percek egysgekre bontsnl alkalmaztak. Õk osztottk fel a krt 360 rszre, amit ugyancsak a mai napig hasznlunk. A napot 12 rszre osztottk, majd ksõbb elterjedt a 24 egysges (rs) feloszts. Az idõ mrsre nap- s vzrkat alkalmaztak. Ezek meglepõen pontosak voltak. Nluk tallkozunk elõszr homor flgmb alak naprkkal is. |
Eredmnyeik, s tudsuk ksõbb grg kzvettssel rsze lett az eurpai kultrnak, s szorosan rsze ma is.
Az kori Grgorszg
(Kr.e. VI. sz. - Kr.u. III. sz.)
Az idõk sorn Egyiptomban s Mezopotmiban felhalmozott csillagszati ismeretek s tudsanyag az Kr.e. VI. szzadtl kezdve fokozatosan rsze lett a kibontakoz grg szellemisgnek. Hellasz tudsai voltak az elsõk, akik a termszet jelensgeinek vizsglatakor megprbltk mellõzni a misztikus, isteni magyarzatokat, s a dolgok vals, elfogulatlan lnyegt kerestk. A grg csillagszat megalapozsban fontos szerepet jtszott az egyiptomi s mezopotmiai tudsvilg megismerse, tvtele. Olyan tudsok jrtak ismerkedni a kzel-keleti kultrnpek felhalmozott csillagszati tudsanyagval, mint az in iskola megteremtõje, Thalsz Õ a Kr.e. VI. szzadban tbbszr is jrt Egyiptomban s Mezopotmiban. Õ szmtotta ki a piramisok magassgt rnykuk segtsgvel Hazatrve - tarsolyban a tbb vszzados babiloni csillagszati megfigyelsek eredmnyeivel, nmi szerencsvel sikeresen jsolta meg az Kr.e. 585-ben bekvetkezett napfogyatkozst.
Tbben prblkoztak a Fld nagysgnak megmrsvel. A valsgot legjobban Eratoszthensz kzeltette meg a Kr.e. III. szzadban. Megfigyelte, hogy amikor Szynben (ma Asszun) a Nap ppen a zeniten ll, azaz sugarai merõlegesen esnek be, akkor Alexandriban a napsugarak a fggõlegestõl a teljes kr 50-ed rszvel eltrõ szg alatt rkeznek. Ebbõl kvetkezik, hogy a Fld kerlete 50-szer nagyobb, mint az Alexandria- Szyn tvolsg. Valsznû, hogy mrsei semmivel sem voltak pontosabbak trsainl, a viszonylag pontos eredmnyhez csak szmtsi hibk vletlenszerû egybeessvel jutott. Az kori kelet eredmnyeit a grg tudomny is tvette. Megprbltk a bolygk mozgsnak krdst tisztzni. Azt, hogy az gitestek milyen tvolsgban keringenek a bolygnktl, annak alapjn prbltk meghatrozni, hogy mennyi idõ alatt jrnak krbe.
Minden idõk taln legjelentõsebb csillagsza a kr. e. 320. s 250. kztt lt szmoszi Arisztarkhosz rjtt, hogy a Fld-Hold tvolsg arny egyetlen szgmrssel meghatrozhat. Mrsei s teljesen egzakt matematikai mdszerekkel vgzett szmtsai alapjn meghatrozta a Hold s a Nap viszonylagos tvolsgt.
|
Arisztarkhosz gondolatmenete a kvetkezõ: Megvrta mg a Hold a Fldrõl nzve pontosan flholdnak ltszik. Ekkor a Fld-Hold-Nap hromszgnek a Holdnl lvõ szge ppen derkszg. Flhold idejn megmrte a hromszg a szgt. A mrst meglehetõsen pontatlanul vgezte el, mert azt kapta, hogy a Nap 19-szer van messzebb a Fldtõl mint a Hold. (Valjban 400-szor.) |
Mrsnek eredmnybõl azt a helyes kvetkeztetst vonta le, hogy a Nap sokszorta nagyobb a Holdnl, sõt a Fldnl is. Ennek alapjn felvetett egy gondolatot, amely abban a korban megdbbentõen s hihetetlenl hangzott: htha nem a Fld, hanem a Nap a vilg kzepe.
Ptolemaiosz ( kr. u. 90-161.) ismerte Arisztarkhosz heliocentrikus vilgkpt, mgis a geocentrikus vilgkpet fejlesztette tovbb.
|
Szerinte a vilgegyetem kzppontjban a mozdulatlan Fld helyezkedik el, amely krl az sszes gitest mozog. Az ll gmb alak Fld krl egy krn egyenletesen jr krbe egy pont, s e pont krl kering egyenletesen a bolyg, a Hold ill. a Nap. A fldrõl nzve ez a bolyg n. epicikloist r le. |
|
Olyan rendszert ptett fel, amely lehetõsget adott a bolygk gbolton elfoglalt helynek elõrejelzse. Ptolemaiosz rendszere egszen az 1500-as vek vgig hasznlatban maradt. A grg csillagszat a Kr.u. II. szzadban rte el aranykort, Ptolemaiosz munkssga idejn. Csillagkatalgusban 1022 csillag helye, s ltsz fnyessge tallhat. Legfontosabb megllaptsai, miszerint a Fld gmb alak, mozdulatlan s a Vilgegyetem kzppontja, nagyban meghatroztk a kzpkor csillagszatt, hiszen egszen Kopernikuszig tmutatst jelentettek. |
A grg csillagszat jszerû ltsmdjval, j elkpzelsek kidolgozsval nagyban hozzjrult a korszerû csillagszat kialakulshoz. Tõlk rkltk a csillagkpek nagy rsznek ma is hasznlt nevt, s nekik ksznhetjk a csillagszati szakkifejezsek zmt. Tudsaik mltn rtk be nevket a csillagszat trtnelemknyvbe.
A grg csillagszatot az arabok folytattk, s õk lettek a grg szellemisg megmentõi. A kr.u. VII-IX. vszzad sorn ldozatos munkval felkutattk, sszegyûjtttk s arabra fordtottk a fellelhetõ grg mûveket. gy maradhatott rnk Ptolemaiosz csillagszati sszefoglal mûve a Megal szntaxisz is, ami arab cme utn Almageszt nven is ismeretes. Valjban, majdnem minden amit a grg csillagszatrl tudunk az arabok kzvettsvel jutott el Eurpba, az arab szvegek latinra fordtsval a XII. szzadtl. Az arabok gy megszerzett ismereteiket hatkonyan hasznltk fel, s sajt tapasztalataikkal, elkpzelseikkel ki is egsztettk azokat.
|