Kaladozsa a Honfoglals idejn
Yc-Internet-Web 2005.08.23. 10:30
Van egy olyan magyar monds hogy ram ments meg a magyar nylaitl
A kalandozsok fogalommal a X. szzadi magyar klpolitikt jelljk. Ezek zskmnyszerzõ hadjratok, melyeket a katonai ksret knyszertett ki. Mindig a legkedvezõbb klpolitikai helyzetben indtottk õket. Viszonylag nagy ltszm hadseregeik voltak, a magyarok ezrt jval nagyobb terletet tudtak kifosztani. A fõ sereget a katonai segdnpek segtettk a hadjratokban. A harcosok nem az egsz magyarsgbl kerltek ki. A sereg ltszma a legnagyobb hadjratok esetn sem volt hszezernl nagyobb. A fejedelem sosem vett rszt a hadjratokban, csak kisebb vezetõk. A magyarok harcmodora klnleges volt, fõleg rajtatsszerû tmadsok jellemeztk, amelyek mgis alaposan megtervezett akcik voltak. Elõszr kisebb egysgekben puszttottak, ezutn egyestettk csapataikat, a fõ cl az ellensg fellztsa volt, mivel a nehzlovas seregek gy legyõzhetõk. A magyarok gyakran alkalmaztak cselt: a harcvonal kzpsõ rszn meneklst sznleltek, ekzben a szlek a helykn maradtak. Az ldzõk sztszrdtak, a htrafel nyilaz magyarok pedig a htulrl tmad seregek segtsgvel legyõztk az ellensget. A zskmnyt otthon sztosztottk, a legnagyobb rtket a rabszolgk, nõk, arany, poszt, szvet, lovak, marhk jelentettk. Idõvel felvltotta a zskmnyolst az elfoglalt terletek adztatsa, mely teljes egszben a fejedelmet illette meg, s õ osztott belõle alattvalinak. A kalandoz hadjratok szma 40 s 60 kztt van, jrtak a keleti s a nyugati frank llamban, Itliban, a Pireneusi-flszigeten, Bolgrorszgban, lengyel terleten s Bizncban.
A 900 s 904 kztti magyar sikerek a bajorokban felbresztettk a magyar fejedelem meggyilkolsnak gondolatt. 904-ben a nyugati gyepûn tallkozra hvtk Kursznt, s ekkor Kursznt s ksrett meggyilkoltk. Ez megnvelte rpd hatalmt. 926-ban trtnt a szentgalleni kaland. A hadjrat sorn francia fldn a magyarok elfoglaltk Sankt Gallen bencs kolostort, felgettk Konstanc klsõ falait, puszttottak a Rajna mentn, Elzszban, Lotaringiban. Eljutottak a tengerig (a mai Belgium s Luxemburg terletn thaladva). Madarsz Henrik nmet uralkod 926-ban megtagadta a magyaroknak az adfizetst. A magyarok hadjratot indtottak a terletre, de 933-ban Merseburgnl veresget szenvedtek. Az utols nyugati kalandozs 954-55-ben zajlott. A lmet lzad hercegek a magyaroktl krtek segtsget I. Ott ellen. (I. Ott nmet uralkod vezetsvel kzben ltrejtt az egysges kirlysg). A csatra 955. augusztus 10-n kerlt sor Augsburgban. Augsburg vrosa a Lech foly partjn fekszik. A Lech folyn tkelt magyarok a kirlyi sereg htba kerltek, zavart okoztak nylzporukkal a hts egysgekben. Az erõsts azonban megrkezett, s visszaverte a magyarokat. A magyarok vgl elvesztettk az tkzetet. A meneklõ sereg tbb vezrt, Lehelt, Bulcst elfogtk s felakasztottk. A trtnelem a 933-as merseburgi veresget s a 955-s augsburgi veresget a nyugati magyar kalandozsok fordulpontjnak tartja. Hiszen ezek utn tbb hadjratot nem vezettek nyugatra. Az augsburgi csathoz ktodik a Lehel-monda.
A dlre vezetett kalandoz hadjratok sszefggtek a nyugatiakkal, mivel a nmetek elleni kudarcok fordtottk meg a tmadsok irnyt. A merseburgi veresget (933) kvetõen, 934-ben Biznc ellen vezettek hadjratot, amit siker koronzott. Ezt 14 ves bkekorszak kvette, Bulcs s Torms kvetsge Bizncba ment a keleti keresztnysg felvtele miatt. Az augsburgi csataveszts (955) utn, 957-ben Konstantin biznci csszr beszntette az adfizetst a magyaroknak. A hadjratot 958-ban indtotta meg a magyar sereg, melynek emlkt a Botond-monda õrzi. Az utols Biznc elleni hadjrat 970-ben indult meg. A szvetsges sereget az orosz fejedelem vezette, rszt vettek benne a bolgrok, besenyõk s a magyarok is. A harcot Biznc nyerte meg, s ezzel lezrultak a magyar kalandozsok.
A kalandozsok lezrulsnak klnbzõ hatsai voltak. A nyugati harcok vge klpolitikai vltst eredmnyezett. Taksony fejedelem (955-72) vdekezsre rendezkedett be, gy a belpolitikra helyezte a hangslyt. A keleti hadjratok eredmnyekppen a 950-es vekben megkezdõdtt beilleszkedsi folyamat irnyt vltott. Ezt kvetõen a keresztnysg felvtelre irnyul trekvsek mr nem Biznc, hanem Rma irnyba trtntek. A 970-es vektõl megindult a magyarok llamm alakulsnak folyamata.
|