Egyiptom f�ldrajzi helyzete, term�szeti viszonyai

Egyiptom ter�lete viszonylag elszigetelt r�sze volt az �kori Kelet vil�g�nak. A N�lus orsz�g�t �szakr�l a F�ldk�zi-tenger, d�lr�l N�bia hegyvid�ke, nyugatr�l a L�biai-sivatag, keletr�l a V�r�s-tenger fogta k�zre.

Ennek a z�rt vil�gnak a kereteit maga a N�lus-v�lgy t�rte �t. A foly� torkolatvid�k�n, a Delta k�rny�k�n nyitott kaput t�rt az �szakr�l, keletr�l �s nyugatr�l j�v� hat�soknak, a d�li foly�s�t megszak�t� zuhatagot -az �n. katarakt�k- viszont bizonyos m�rt�kig elz�rt�k Egyiptomot a k�l�nlegess�g hom�ly�ba burkol�dz� bels�-afrikai orsz�gokt�l.

A kisz�radt foly�v�lgyedben -v�dikban- fut� karav�nutak tov�bbi kapcsolatot teremtettek a k�lvil�ggal, ezek k�z�l a Th�ba k�rny�k�t a V�r�s-tenger partjaival �sszek�t� v�lgy volt a legjelent�sebb. Egyiptom f�ldrajzi elszigetelts�g�b�l k�vetkezett, hogy ter�lete soha sem lett sz�ntere nagym�rv� n�p�tvonul�si �s kicser�l�d�si folyamatoknak.

A t�rt�neti fejl�d�s vonal�t szinte csak egyszer t�rte meg idegen n�p uralma, a hikszoszok�, a N�lus-v�lgy val�j�ban egy n�p �s egy orsz�g t�bb ezer �ves t�rt�net�nek szolg�lt sz�npadul. A f�ldrajzi elszigetelts�g m�rs�kelte az idegen hat�sok �rv�nyes�l�s�t �s saj�ts�gos, egzotikus gondolkod�sm�dot sz�lt, amely szerint az itt �l�k mindent, ami nem volt egyiptomi, nemcsak idegennek �s m�snak, hanem kimondottan k�l�n�s l�ttak.

Az orsz�g eg�sz �let�t a N�lus hat�rozta meg, s ezt �gy l�tta m�r az i. e. 5. sz.-ban erre utaz� g�r�g t�rt�net�r�, H�rodotosz is, aki Egyiptomot a N�lus aj�nd�k�nak nevezte. �gy �r az �rad�sokr�l:

" Mikor az �rad�sok alkalm�val a N�lus ki�nt, a v�zb�l csak a v�rosok �llnak ki , amelyek �gy az �gei-tenger szigeteihez hasonl�tanak. Egyiptom t�bbi ter�lete viszont tengerr� v�ltozik. Mikor ez az id�szak elkezd�dik, az egyiptomiak m�r nem a foly�mederben, hanem egyenest a s�ks�gon haj�znak. Naukratisz v�ros�b�l az �r ellen�ben Memphiszbe haj�zva k�zvetlen a piramisok mellett vezet az �t."

A hatalmas foly� �venk�nti �rad�si, term�keny�t� iszapja tette lehet�v� az �letet az es�tlen, kietlen k�rnyezet� v�lgyben. Az orsz�g a foly�v�lgyet k�s�r� 10-30 km sz�les term�f�lds�vb�l �llt, melynek �sszter�lete alig haladta meg a mai Belgium�t. Csak egy nagyobb o�zis kapcsol�dott hozz�, a N�lus mell�k�ga �s egy hatalmas t� - a Kar�n tava - vize �ltal �nt�z�tt �s megterm�keny�tett El-Fayum. Ezek az adotts�gok az �nt�z�ses f�ldm�vel�s gyakorlat�t tett�k lehet�v� els�sorban, emellett p�sztorkod�ssal �s �llatteny�szt�ssel is foglalkoztak. A foly�t k�s�r� gazdag n�v�nyzet� term�keny f�lds�v �s a vele �rintkez� sivatagperemek �s kop�r hegyek viszonya az eg�sz foly� ment�n megk�zel�t�en azonos volt, az orsz�g m�gis t�bb t�jegys�gre tagol�dott.

Als�-Egyiptom a delta �s a Faiyum-o�zis k�z�tti orsz�gr�szt jelentette. F�v�rosa Memphisz volt, ter�lete k�t helyen is - a torkolatn�l �s az o�zisn�l - jelent�sen kisz�les�lt.

Fels�-Egyiptomnak az orsz�g d�li r�sz�t nevezt�k. S�lypontj�t Th�ba f�v�rosa �s k�rny�ke k�pezte, d�li hat�r�t az Aswann�l lev� els� katarakta jel�lte ki, ott, ahol a N�lus medr�t gr�niterek keresztezt�k, s �gy haj�zhatatlann� lett.

K�z�p-Egyiptom a k�t orsz�gr�sz k�z� esett - az �korban k�l�n n�vvel nem. nevezett, k�zpontj�ban Alhet-Aton v�rosa. Egyiptomhoz tartozott t�rt�net�nek nagy r�sz�ben az els� �s a m�sodik katarakta k�z�tti, nagyon sz�k�sen term� vid�k is: Als�-N�bia, ahol a N�lust a hegyek teljesen sz�k v�lgybe szor�tott�k �ssze. Az orsz�g k�l�nleges f�ldrajzi �s term�szeti adotts�gai nagyon sokoldal�an befoly�solt�k az itt lak�k �let�t �s mag�t az �p�t�szetet is. A vid�k f�t jelent�s mennyis�gben nem szolg�ltatott az �p�tkez�sek sz�m�ra, a term�f�ld, az iszap aranyat �rt, s mivel sz�k�ben voltak vele, nem "fecs�relhett�k" el az �p�t�sre. A hegyek azonban a legk�l�nf�l�bb fajt�j�, mennyis�g� �s sz�n� k�vet k�n�lt�k felhaszn�l�sra: a k� volt Egyiptom legfontosabb term�szeti kincse. Rendszeres es�z�s nem l�v�n, az es� ellen v�dekezni nem kellett, �gy az �p�leteket lapos tetej�re �p�tett�k.

Egyiptom k�l�nleges alakja a falvak �s a v�rosok telep�t�se sz�m�ra is k�l�nleges felt�teleket szabott: a telep�l�sek nem foglalhattak el nagy helyet az �rt�kes term�f�ldb�l, de a sivatagba sem telep�thett�k azokat. A telepek teh�t vagy a f�ldm�vel�sre alkalmas ter�letekb�l kiemelked� term�ketlen dombh�takon, vagy a megm�velhet� �s a medd� f�ld hat�rvonal�n, a foly�val p�rhuzamosan, hosszanti ir�nyban helyezkedtek el. K�zvetve is �rv�nyes�lt a f�ldrajzi �s a term�szeti k�rnyezet hat�sa, els�sorban mag�nak a N�lusnak a meghat�roz� ereje. Az egyiptomi ember orsz�g�t a K�t Part n�vvel nevezte �s a foly�hoz m�rte mag�t, �s a vil�got is.

Egyiptom ( latinul: Aegyptus, franc.: �gypte, angolul: Egypt, olaszul: Egitto, n�met�l: Aegypten, arabul: Maszr) t�r�k h�b�r�llam Afrika �K-i r�sz�ben. �kori neve g�r�g eredet�, a r�gi egyiptomiak orsz�gukat Kemi, Kemet n�vvel illett�k; e n�v a kem v. keme (a. m. fekete) sz�b�l ered, mert f�ldje, a N�lus iszapja, a k�r�l�tte elter�l� vil�gos sz�n� sivataggal ellent�tben, feket�nek t�nt f�l. A h�berek Micraimnak nevezt�k. Egyiptomot sz�kebb �rtelemben a N�lus v�lgye az �. sz. 24�-t�l Asszu�nt�l kezdve a torkolat�ig; a t�gabb �rtelemben vett Egyiptom leny�lik Nubi�ba a 22�-ig, K-en hat�r a V�r�s-tenger, a Szuezi-�b�l �s a Szuezi-kik�t�t�l egyenesen �-i ir�nyban El-Arisig k�pzelt egyenes vonal; �-on a F�ldk�zi-tenger, Ny-on a sivatag fel� a hat�r nem biztos; k�r�lbel�l a Szolumi-�b�lt�l visz le D�lnek; D�len a m�hdi f�lkel�se ut�n sem vonhat� meg biztosan a hat�ra. Ter�let�t hivatalosan 994 300 km²-re teszik, amelyb�l azonban csak 27 687 km² a kulturter�let.

Fel�lete �s vizei

A t�gabb �rtelemben vett Egyiptom 4 egym�st�l �lesen k�l�nb�z� r�szb�l �ll: ezek a N�lus v�lgye, vagyis a szorosabb �rtelemben vett Egyiptom, a N�lus �s a V�r�s-tenger k�zt fekv� r�sz, az Arab-sivatag, a Szuezi-f�ldszoros �s az o�zisok vid�ke. A N�lus, mid�n Nubi�t elhagyja �s E.-ba l�p, sz�k v�lgyben folyik eg�sz Eszn�ig (160 km. hosszus�gban); a sz�k v�lgyet, amely 4-5, n�hol 8-9 km., mindk�t oldalr�l eg�szen kop�r, meredek lejt�j� hegyek z�rj�k k�r�l; a K-i hegyl�ncot Arab-, a Ny-it Libiainak hivj�k; mindkett� d�li r�sz�ben gr�nitb�l, k�z�ps� �s �szakibb r�szeiben tercier k�zetekb�l �s m�szk�b�l �ll. Eszn�n tul a v�lgy sz�lesebb lesz �s Kenehn alul m�r 20-25 km. sz�less�gben vonul Kair�ig; a N�lus a v�lgynek jobb oldal�n folyik.

A v�lgyben sz�mos felt�lt�tt orsz�gut vezet minden ir�nyban, hogy a k�zeleked�s a N�lus �rad�sa idej�ben is fentarthat� legyen. Keneh alatt mintegy 115 km-nyire m�r egy �gat bocs�t ki a N�lus, amelyet fels� r�sz�ben Szohagie-nak, Szinton tul pedig Bahr-Jusszufnak hivnak �s amely �sszek�ttet�sben van a Birket-el-Kerun nev� t�val, az egyed�livel, amely E.-ban a tengerparti lagun�kat lesz�m�tva, tal�lhat�. Ezt a Moirisszel t�vesztett�k �ssze, b�r eg�szen m�s t� (L. Fajum). Az Arab-hegys�g, amelyben sz�mos a barlang �s a k�b�nya, Kair� k�zel�ben meredek falakban v�gz�dik, ami�rt az arabok Dsebel Mokattam-nak nevezt�k el.

A Libiai-hegys�g ellenben szel�d lejt�kben ereszkedik le a N�lus delt�ja fel�. A N�lus delt�ja azel�tt tov�bb nyult le D-nek; most Kair� alatt 25 km.-re a rosettai �s denniettei �g sz�tv�laszt�s�val azon helyen kezd�dik, amit az arabok Batn el-Bagar�nak (a. m. teh�n hasa) neveznek. A K-i damiettei-�g hossza 220, a rosettai pedig 219 km. Az eg�sz delta ter�let�t 16 070 km²-re becs�lik. R�gebben 7 f��gat (Kanopei, Bolbitosi, Pelusiumi stb.) k�l�nb�ztettek meg, melyeknek azonban az eliszaposod�s k�vetkezt�ben alig van m�r nyomuk. A N�lus delt�j�nak �-i partj�n Alexandri�t�l Port-Szeidig kisebb-nagyobb s�s tavak �s lagun�k ter�lnek el; ezek k�zt a legnagyobb a 60 km. hosszu Menszaleh; a rosettai �gt�l jobbra �s balra ter�l el a Burloszi �s az Edkoi, Alexandria k�zel�ben a Mariut (Mareotisz); v�g�l Abukir mellett a Madiah. A s�ban �s halban gazdag Menszaleh ter�lete 180 000-250 000 ha. k�zt, a Burlosozie 70-110 000 k�zt, a Mariut� 55-75 000 k�zt v�ltakozik; az Edkoi 34 000, a Madieh 14 000 ha. �tlagos ter�let�. Az Arab-sivatag, a N�lus �s V�r�s-tenger k�zt �tlag 200 km. sz�les �s 665 km. hosszu, k�ves, kop�r, sz�raz sivatag, amelyet minden ir�nyban v�dik szelnek �t �s amelyet mag�nos hegyek vagy k�z�pmagass�gu hegyl�ncok takarnak.

A rendetlen es�z�sek n�ha a v�dikat val�s�gos foly�kk� alak�tj�k, de a v�z r�luk csakhamar �jra leszalad, de m�gis lehet�v� teszi, hogy a nom�d arabok ny�jaik sz�m�ra rajtuk legel�t tal�ljanak. A hegyek k�l�nf�le neveket viselnek; ilyenek a Dsebel Gallala, Tenaszeb, Oumm-el-Sidr, el-Dukhkan stb. Legnagyobb magass�gukat az Agrib- vagy Gharib nev� hegyekben (2400 m.) �rik el. H�rom term�szetes ut vezet �t a sivatagon a V�r�s-tengerhez: 1. a 30 sz�l. fok alatt, a Dsebel Mokattam �s Dsebel Attaka k�zt Kair�b�l a Szuezi �b�lh�z visz; 2. a legr�videbb a 26� alatt a Kosszeivi-kik�t�h�z vezet; 3. a 24� alatt a Berenicei-kik�t�t k�ti �ssze Ombosszal. (V. �. Schweinfurth: La terra incognita dell'Egitto propriamente detto. Mil�n� 1878).

A Szuezi-f�ldszoros kietlen homok- �s kavicssivatag, amely a r�gi Pelusium �s Szuez k�z�tt 120 km. K�zep�n a legm�lyebb; itt hosszuk�s m�lyed�st alkot, amelyben jelent�keny t�medenc�k tal�lhat�k. Egykoron a V�r�s- �s F�ldk�zi-tenger hull�mai takart�k. Szuezt�l �-ra, mintegy 30 km.-nyire van az eddig sz�raz, de most ism�t v�zzel telt medenc�je a Keser� tavaknak. Ezekt�l �-ra ter�l el, a f�ldszoros k�zep�n a Timszah- v. Krokodilus-t�. A Timszah-t�t�l Ny. fel� a N�lusig egy m�lyed�s vonul el, a Vadi Tumeilat. A Menszaleh-t�val magas v�z�ll�s eset�n �sszek�ttet�sben �ll a Ballah-t�, a szoros leg�szakibb tava. Az isztmusz legnagyobb magass�g�t (15-18 m.) a Ballah �s Timszah-tavak k�zt �ri el. A Szuezi-f�ldszorost jelenleg �tmetszi a Szuezi-csatorna. Az o�zisok vid�ke m�r eg�szen a Szahara jelleg�t viseli mag�n.

Az �ghajlat

Az es�tlennek h�resztelt, k�l�n�sen Fels�-Egyiptomban igen gy�r; als� r�szeiben azonban m�r gyakoribb az es�. 1798-1800. itt 15-16-szor esett egy �vben �s e tekintetben �rezhet� v�ltoz�s mostanig sem �llott be. Alexandri�ban az �vi es�mennyis�g 226 mm., ellenben Kair�ban, amely m�r Fels�-E. kl�m�j�ban particip�l, csak 35 mm. A sz�raz �ghajlat eg�szs�ges az emberi szervezetre n�zve �s k�l�n�sen j�t�kony hat�s� a mellbetegekre. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet Alexandri�ban 20,8�C, Kair�ban 21,3�C, Th�b�ban 29,6 �C. A leghidegebb h�nap a janu�ri, Alexandri�ban 14,9�C, Kair�ban pedig 12,1�C, a legforr�bb az augusztus:Alexandri�ban 26,8�C, Kair�ban pedig 29,6�C. A tenger, mik�nt minden�tt, a h�m�rs�kleti k�l�nbs�geket enyh�ti. Csaknem eg�sz �ven �t (juniust�l �prilisig) az �-i �s Ny-i szelek az uralkod�k �s ezek h�s�t�leg hatnak. A tavaszi �jnapegyenl�s�g ut�n juniusig a forr�, tikkaszt� D-i sz�l, a Khamzin az uralkod�, de egy-egy �vben �tlag csak 11 napon �t fuj; a h�m�rs�klet hirtelen emelked�se �s a nedvess�gnek a leveg�b�l val� elt�n�se szokott ezen szelek nyom�ban j�rni. Sz�mum a N�lus-v�lgy�ben nem igen �rezhet�.