A trsadalom Honfoglals idejn
Yc-Internet-Web 2005.08.23. 10:32
10. szzadban
A trsadalom ln a fejedelem llt. Neki is volt sajt trzse, s neki is volt alrendelve a tbbi trzsfõ is, akinek akkori neve r volt. A trzsfõk uralma al tartoz terletet neveztk rsgnak vagy - ahogy ma hvjuk – orszgnak. Mindegyik rnak akkoriban teht sajt “orszga” volt. A trzsek szma a hagyomnyok szerint ht volt, erre utal a npmesk “hetedht orszg” kifejezse is. Az elõkelõk harmadik csoportjt a nemzetsgfõk alkottk, akiknek akkori neve bõ volt. Mindhrom csoport hatalmt egyrszt kiterjedt rokonsga biztostotta, msrszt pedig idegenekbõl ll fegyveres ksrete. Ez utbbi jelentette az igazi bzist, hiszen a vezetõk õket akr sajt rokonsgukkal is szembefordthattk. Az idegen trzsekbõl szervezett ksret tagjai szolglatukat nknt vllaltk, s hûsgeskt tettek, hogy urukat nem hagyjk el. A katonai ksret vezetõi jelentettk az elõkelõk testõrgrdjt. Nekik bkeidõben is megvolt a feladatuk: a gazdasg irnytsa, fontosabb kldetsek teljestse, felgyelet nagyobb vadszatok alkalmval. Sokoldal szolglatuk fejben az r oltalmba fogadta, vdelmezte hû embereit, gondoskodott szllsukrl s lelmezskrõl.
A kzrendûek akkori elnevezse n volt. Ez a trsadalmi csoport nem homogn: voltak kztk mdosabbak, de soraikban rabszolgkat is tallhatunk. A kznp szllshelyt az elõkelõk jelltk ki, s a kzrendûek falvai termk- s munkaszolgltatssal tartoztak nekik. Nagycsaldokban ltek ,melyek vrsgi, vagyon- s munkakzssgek voltak. A nagycsaldon bell pontos rangsor volt aszerint, hogy ki milyen munkt vgzett a kzsen birtokolt fldn, vagy az llatok kzt, az asszonyoknl pedig a hz krl, a fons-szvsben, a baromfik krl stb. Az asszonyok feje a csaldfõ felesge volt. Ugyangy irnytotta a munkt, mint frje. ltalban hrom nemzedk lt egytt, vagyis a szlõk s hzas fiaik. Ha a nagycsald tlszaporodott “kenyrtrsre” kerlt sor – azaz a nagycsald kiscsaldokra tagoldott, amelyek jabb nagycsald alapjv vltak. A vagyont egyenlõ arnyban sztosztottk, mai rendszerint nem ment simn. Ezrt kapta a “kenyrtrsre kerlt sor” kifejezs az ellensgeskeds, harag sznezett. A nagycsald teht nemcsak rokonsgi, hanem legalbb ilyen mrtkben gazdasgi egysg is volt. A csaldkzssg nagysga is ettõl fggtt. Csak annyi emberre volt szksg, amennyi el tudta ltni a csaldot, el tudta vgezni a sokfle munkt. Nem lehettek tl sokan sem, kis ltszm esetn pedig a munkk sszerû felosztsa nem volt megvalsthat. Alapvetõen rokonokbl llt teht a kzssg, de az optimlis gazdlkods miatt sokszor szegny idegeneket is befogadtak maguk kz. A nagycsaldok tlagosan 40-50 fõbõl lltak. A nagycsaldi formra elsõsorban a kznp volt rutalva, az elõkelõk szmra a szolganpek biztostottk a termels folyamatossgt. ( A trsadalom kln rtegt jelentettk a szolgl npek. ltalban kln falvakba tmrltek, s az ilyen teleplsek lakossga egyfajta szolgltatsra volt ktelezve. Az elõkelõk igyekeztek udvarhelyk kzelbe telepteni õket. Mindegyik telepls npe vagy valamely kzmûipari tevkenysget vgzett s annak termkvel adzott, vagy meghatrozott szolglattal tartozott: pl. Fazekas, Szekeres? Kovcs stb.)
|