A kalandoz�sok fogalommal a X. sz�zadi magyar k�lpolitik�t jel�lj�k. Ezek zs�km�nyszerzõ hadj�ratok, melyeket a katonai k�s�ret k�nyszer�tett ki. Mindig a legkedvezõbb k�lpolitikai helyzetben ind�tott�k õket. Viszonylag nagy l�tsz�m� hadseregeik voltak, a magyarok ez�rt j�val nagyobb ter�letet tudtak kifosztani.
A fõ sereget a katonai seg�dn�pek seg�tett�k a hadj�ratokban. A harcosok nem az eg�sz magyars�gb�l ker�ltek ki. A sereg l�tsz�ma a legnagyobb hadj�ratok eset�n sem volt h�szezern�l nagyobb. A fejedelem sosem vett r�szt a hadj�ratokban, csak kisebb vezetõk. A magyarok harcmodora k�l�nleges volt, fõleg rajta�t�sszerû t�mad�sok jellemezt�k, amelyek m�gis alaposan megtervezett akci�k voltak. Elõsz�r kisebb egys�gekben puszt�tottak, ezut�n egyes�tett�k csapataikat, a fõ c�l az ellens�g fell�z�t�sa volt, mivel a neh�zlovas seregek �gy legyõzhetõk. A magyarok gyakran alkalmaztak cselt: a harcvonal k�z�psõ r�sz�n menek�l�st sz�nleltek, ek�zben a sz�lek a hely�k�n maradtak. Az �ld�zõk sz�tsz�r�dtak, a h�trafel� nyilaz� magyarok pedig a h�tulr�l t�mad� seregek seg�ts�g�vel legyõzt�k az ellens�get.
A zs�km�nyt otthon sz�tosztott�k, a legnagyobb �rt�ket a rabszolg�k, nõk, arany, poszt�, sz�vet, lovak, marh�k jelentett�k. Idõvel felv�ltotta a zs�km�nyol�st az elfoglalt ter�letek ad�ztat�sa, mely teljes eg�sz�ben a fejedelmet illette meg, s õ osztott belõle alattval�inak.
A kalandoz� hadj�ratok sz�ma 40 �s 60 k�z�tt van, j�rtak a keleti �s a nyugati frank �llamban, It�li�ban, a Pireneusi-f�lszigeten, Bolg�rorsz�gban, lengyel ter�leten �s Biz�ncban.

A 900 �s 904 k�z�tti magyar sikerek a bajorokban fel�bresztett�k a magyar fejedelem meggyilkol�s�nak gondolat�t. 904-ben a nyugati gyepûn tal�lkoz�ra h�vt�k Kursz�nt, s ekkor Kursz�nt �s k�s�ret�t meggyilkolt�k. Ez megn�velte �rp�d hatalm�t.
926-ban t�rt�nt a szentgalleni kaland. A hadj�rat sor�n francia f�ld�n a magyarok elfoglalt�k Sankt Gallen benc�s kolostor�t, fel�gett�k Konstanc k�lsõ falait, puszt�tottak a Rajna ment�n, Elz�szban, Lotaringi�ban. Eljutottak a tengerig (a mai Belgium �s Luxemburg ter�let�n �thaladva). Madar�sz Henrik n�met uralkod� 926-ban megtagadta a magyaroknak az ad�fizet�st. A magyarok hadj�ratot ind�tottak a ter�letre, de 933-ban Merseburgn�l veres�get szenvedtek.
Az utols� nyugati kalandoz�s 954-55-ben zajlott. A l�met l�zad� hercegek a magyarokt�l k�rtek seg�ts�get I. Ott� ellen. (I. Ott� n�met uralkod� vezet�s�vel k�zben l�trej�tt az egys�ges kir�lys�g). A csat�ra 955. augusztus 10-�n ker�lt sor Augsburgban. Augsburg v�rosa a Lech foly� partj�n fekszik. A Lech foly�n �tkelt magyarok a kir�lyi sereg h�t�ba ker�ltek, zavart okoztak ny�lz�porukkal a h�ts� egys�gekben. Az erõs�t�s azonban meg�rkezett, s visszaverte a magyarokat. A magyarok v�g�l elvesztett�k az �tk�zetet. A menek�lõ sereg t�bb vez�r�t, Lehelt, Bulcs�t elfogt�k �s felakasztott�k. A t�rt�nelem a 933-as merseburgi veres�get �s a 955-�s augsburgi veres�get a nyugati magyar kalandoz�sok fordul�pontj�nak tartja. Hiszen ezek ut�n t�bb hadj�ratot nem vezettek nyugatra. Az augsburgi csat�hoz k�todik a Lehel-monda.

A d�lre vezetett kalandoz� hadj�ratok �sszef�ggtek a nyugatiakkal, mivel a n�metek elleni kudarcok ford�tott�k meg a t�mad�sok ir�ny�t. A merseburgi veres�get (933) k�vetõen, 934-ben Biz�nc ellen vezettek hadj�ratot, amit siker koron�zott. Ezt 14 �ves b�kekorszak k�vette, Bulcs� �s Torm�s k�vets�ge Biz�ncba ment a keleti kereszt�nys�g felv�tele miatt. Az augsburgi csataveszt�s (955) ut�n, 957-ben Konstantin biz�nci cs�sz�r besz�ntette az ad�fizet�st a magyaroknak. A hadj�ratot 958-ban ind�totta meg a magyar sereg, melynek eml�k�t a Botond-monda õrzi. Az utols� Biz�nc elleni hadj�rat 970-ben indult meg. A sz�vets�ges sereget az orosz fejedelem vezette, r�szt vettek benne a bolg�rok, besenyõk �s a magyarok is. A harcot Biz�nc nyerte meg, s ezzel lez�rultak a magyar kalandoz�sok.

A kalandoz�sok lez�rul�s�nak k�l�nb�zõ hat�sai voltak. A nyugati harcok v�ge k�lpolitikai v�lt�st eredm�nyezett. Taksony fejedelem (955-72) v�dekez�sre rendezkedett be, �gy a belpolitik�ra helyezte a hangs�lyt. A keleti hadj�ratok eredm�nyek�ppen a 950-es �vekben megkezdõd�tt beilleszked�si folyamat ir�nyt v�ltott. Ezt k�vetõen a kereszt�nys�g felv�tel�re ir�nyul� t�rekv�sek m�r nem Biz�nc, hanem R�ma ir�ny�ba t�rt�ntek.
A 970-es �vektõl megindult a magyarok �llamm� alakul�s�nak folyamata.