A piramisok titka

A piramisok t�rt�nelme kb. �tezer �vre ny�lik vissza. Az �si Egyiptom lak�i a f�ra�k temetkez�si hely��l �p�tett�k ezeket az �p�letek. Hittek a t�lvil�gi �letben, s azt szerett�k volna, ha isteneik a t�lvil�gon sem szenvednek semmiben hi�nyt. �ppen ez�rt �kszereket, �lelmet, b�torokat, hangszereket, s�t m�g vad�szfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamr�iban.

A piramisokat m�g a f�ra� �let�ben elkezdt�k �p�teni, hogyha elj�n hal�l�nak napja minden k�szen �lljon a temetkez�si szertat�shoz.
Most jogosan mondhatod, hogy ezt m�r eddig is tudtam, de hol van itt a nagy titok.

M�g miel�tt ezt el�ruln�nk, gondolkozzunk el egy kicsit a k�vetkez�k�n.
A g�zai piramist, az �kori vil�g h�t csod�j�nak egyik�t, 23 �v alatt �p�tett�k f�l. Az �p�t�shez 2,3 milli� k�t�mb�t haszn�ltak fel, amelyek t�bb tonn�t nyomtak, s volt amelyet 147 m�ter magasra kellett emelni.
Ha minden adatot siker�lt �sszerakni a fejedben, s megjelent egy hatalmas piramis k�pe, akkor m�r biztosan tudod mi a nagy k�rd�s.
Hogy volt k�pes az �kori ember egy ekkora �p�tm�ny elk�sz�t�sre? R�ad�sul �vezredekkel ezel�tt �lt, �s nem �llt rendelkez�s�re sem daru, sem markol� �s semmilyen mai technikai eszk�z.

Sokf�le elm�let alakult ki a piramisok �p�t�se k�r�l. A tud�sok szerint az �kori egyiptomiak m�g nem ismert�k a kereket.
Viszont r�j�ttek, hogy sokkal k�nnyebb eljuttatni a k�vet a piramis hely�re, ha azt g�rgetik, �gy megalkott�k a "g�rd�l� k�vek" fogalm�t.
Egy egyszer�, g�rb�tett faelemekb�l �ll� szil�rd, ker�kszer� szerkezet fogta k�zre a k�vet, amelyet 12-15 ember h�zott az �p�tkez�s hely�re.
Ezzel az �tlettel nemcsak az �p�t�szet m�v�szet�t gazdag�tott�k, hanem ha nem is tudt�k, de felfedezt�k a kereket is.

�jabb elk�pzel�sek szerint az �p�tkez�shez egy m�sik technik�t is alkalmaztak, a mai s�rk�nyrep�l� �s�t.
Valljuk be, hogy ez egy kicsit meglep� �tlet, de tal�n ez t�nik a legval�sz�n�bb m�dszernek a k�vek magasba emel�s�hez.
Most megosztottunk veletek egyet a piramis rengeteg titka k�z�l, a t�bbit m�r r�tok b�zzuk. Ha van kedvetek, induljatok ti is felfedez��tra a piramisok vil�g�ba.

Nagy piramis = nagy rejt�ly

Egyiptomban sz�zn�l is t�bb piramis tal�lhat�. S�t, szerte a vil�gban �p�tettek hasonl� dolgokat, p�ld�ul K�z�p-Amerik�ban, vagy, amir�l kevesebben tudnak, K�n�ban is rengeteg f�ldb�l k�sz�lt piramis �ll, de egyik sem foghat� a Nagy Piramishoz. Alapj�nak eredeti hossza 230 m�ter volt, magass�ga pedig 146 m�ter (ma m�r nyolc m�terrel alacsonyabb). �sszesen t�bb, mint k�tmilli� k�b�l �ll, melyek �tlagosan k�t �s f�l tonn�t nyomnak. A legnehezebb gr�nitt�mb�k k�z�tt 70 tonn�sak is vannak. A k�vek nagy r�sze helyben fejtett m�szk�, �m a l�that� fel�leteken a N�lus t�lpartj�r�l sz�rmaz� turai m�szk�vet, �s a 800 kilom�terre lev� Asszu�nb�l sz�ll�tott gr�nitot haszn�ltak. Az oldalhosszak k�l�nbs�ge 20 centim�ter, �s az alapzat mind�ssze 2.5 centim�terrel t�r el a v�zszintest�l. Pontosan az �gt�jak szerint van t�jolva, �s v�letlen�l vagy sz�nd�kosan, mind�ssze 2 km-re helyezkedik el a 30. �szaki f�ldrajzi sz�less�gt�l. Mindez a Kr. e. XXV. sz�zadban, azaz k�zel 4600 �ve �p�lt, amit a sz�nizot�pos kormeghat�roz�s nem teszi k�ts�gess�. Persze k�veket nem lehet �gy vizsg�lni, �m k�zt�k habarcsot haszn�ltak, �s a m�sz �get�sekor a t�zif�b�l apr� szemcs�k ker�ltek bele, ezeket elemezt�k.

A Nagy Piramis (legh�tul) �s t�rsai

Az �p�ttet� uralkod�, Khufu, oly korszakban �lt, amikor Egyiptom kir�lyai egyre nagyobb �s bonyolultabb szent�lyeket, s�rokat, piramisokat �p�ttettek maguknak. Az utaz�si prospektusokb�l mindenki tudja, hogy Khufu piramisa nem mag�ban �ll: k�t m�sik piramissal osztozik a gizai fenns�kon, melyet ut�dai �p�tettek. A szomsz�dban �ll Khafr� piramisa (eredetileg 143 m�ter magas), mellette Menkaur�� (65 m�ter), �s mindegyikhez sz�mos templom, s�r, �s kisebb piramis tartozik (t�bbek k�z�tt a kir�lyn�k sz�m�ra), valamint a Szfinx is r�sze ennek a nekropolisznak.

H�rodotosz g�r�g utaz� azt �rja, a piramist sz�zezer rabszolga h�sz �vi megfesz�tett munk�val �p�tette fel. Mai sz�m�t�sok (�s k�s�rletek) szerint, amit m�g �p�t�si v�llalatok is ellen�riztek, ez a sz�m ink�bb a t�zezerhez lehet k�zelebb. Az egyiptol�gusok abban is egyet�rtenek, hogy a munk�sok nem rabszolg�k voltak, hanem javar�szt parasztok, akik mintegy a t�rsadalom �s a kir�ly ir�nti k�z�s hozz�j�rul�sk�nt v�gezt�k a munka nagy r�sz�t, �s �k is csak a dologtalan �vszakban. Persze, nem hib�ztathatjuk H�rodotoszt, hiszen ottj�rtakor a piramisok m�r k�tezer �ve �lltak, �s az �p�t�s k�r�lm�nyei r�g feled�sbe mer�ltek. De m�r � is feljegyzi, hogy odabenn Kheopsz (azaz Khufu) f�ra� nyugszik. V�rhat�an mes�s kincsek t�rsas�g�ban, �gy szok�s szerint az � s�rj�t sem k�m�lt�k a fosztogat�k.

Az els� feljegyzett behatol�si k�s�rletet 820-ban tette Al Mam�n kalifa. Rengeteg munk�ssal fogott hozz� a dologhoz. Miut�n hi�ba kerest�k az �ll�t�lagos titkos bej�ratot, egyszer�en elkezdtek alagutat v�jni az �p�letbe. Hossz� hetek alatt vagy harminc m�terre jutottak, �s m�r �pp feladt�k volna, amikor egy hatalmas k� lezuhan�s�t hallott�k, visszhangozva a folyos�kon. Elkezdtek a hang ir�ny�ba dolgozni, �s hamarosan kibukkantak a ma Ereszked� Folyos� n�ven ismert r�szen. A folyos�n lefel� haladva a F�ldalatti Kamr�ba jutottak, amelyet a piramis alatti k�zetbe v�jtak az �p�t�k. A kamra �res, �s nyilv�nval�an befejezetlen volt, az aljzatb�l ki nem v�jt k�t�mb�k �lltak benne, egyik v�g�b�l egy vak folyos� indult, k�zep�n egy t�z m�ter m�ly akna, amit k�t�rmel�k t�lt�tt ki. A folyos�n visszafel� haladva megtal�lt�k a val�di kij�ratot is, b�r a turist�k m�ig a kalifa �ltal v�jt k�nyelmesebb j�ratot haszn�lj�k. A hang amit hallottak, a mennyezetr�l lev�lt �lc�z� k�t�mbt�l sz�rmazott, amely m�g�tt egy hatalmas gr�nitt�mb z�rta el az utat. A t�mb�t megker�lt�k a m�szk�falba v�gott �ttal, �s egy m�sik j�ratba, az Emelked� Folyos�ba �rtek. Itt hamarosan �jabb blokk z�rta el �tjukat. Miut�n elv�st�k az els� k�vet, a m�g�tte lev� cs�szott a hely�re, majd azut�n m�g egy, �s �gy tov�bb. A kalifa emberei v�g�l 40 m�ternyi k�t�l tiszt�tott�k meg a folyos�t. Tov�bbhaladva az alag�t a 8 m�ter magas Nagy Gal�ri�ban folyat�dott. A gal�ria alj�b�l egy v�zszintes folyos� a (t�vesen) Kir�lyn� Kamr�j�nak nevezett helys�gbe �rkezett. Az egyenetlen padl�j� szob�ban semmit sem tal�ltak, csak egy �res falm�lyed�st, amelyben valaha szobor �llhatott. A gal�ria fels� v�g�b�l az El�kamra ny�lt, amely egy 6x12 m�teres, 6 m�ter magas terembe, a Kir�lyi Kamr�ba vezetett. K�zep�n egy hatalmas v�r�s gr�nit szarkof�g �llt, fed�l n�lk�l. M�sk�l�nben a helys�g teljesen �res volt.

A piramis j�ratai. A: Bej�rat B: Ereszked� folyos� C: Emelked� folyos� D: Nagy Gal�ria E: El�kamra F: Kir�lyi Kamra G: "Tehereloszt� kamr�k" H, I:"Szell�z�akn�k" J: "Kir�lyn� Kamr�ja" K: "K�t-akna" L: F�ldalatti Kamra

Csal�dotts�gukban a k�vetkez� �vekben a finom k�ls� bor�t�k�veket leszedt�k (ezek m�r csak Khafr� piramis�nak cs�cs�n l�that�ak) �p�tkez�sekre haszn�lt�k, s�t, k�s�bb megpr�b�lt�k lebontani az eg�sz piramist. Hogy hov� lett a m�mia �s a kincsek, senki sem tudja. Pedig az El�kamr�t h�rom, f�gg�leges v�jatban mozg�, t�bb tonn�s k� z�rta el, m�g most is l�that�ak a falban a k�telek sz�m�ra kialak�tott hornyok, amelyekkel hely�kre eresztett�k �ket. Akik ezt v�gezt�k, nem kellett, hogy a piramisban ragadjanak. A XVII. sz�zadban egy angol matematikus felfedezett egy t�rmel�kt�l elt�m�tett, sz�k, majdnem f�gg�leges j�ratot, amely a gal�ri�t k�t�tte �ssze az Ereszked� Folyos�val. Az j�ratok lez�r�sa ut�n itt pr�selhette �t mag�t n�h�ny munk�s - �s tal�n a tolvajok is itt jutottak be? K�rd�s persze, hogy ki tudt�k-e csemp�szni a kincseket, szobrokat, a szarkof�g fedel�t ezen a kis j�raton? �s hogy kaptak leveg�t?

Az 1800-as �vekben lend�letet kapott a kutat�s. Egy lelkes amat�r, az angol Vyse ezredes dinamittal k�pzelte el a folytat�st. M�dszere durva, de eredm�nyes volt: � fedezte fel a Kir�lyi Kamra f�l�tti hatalmas tehereloszt� kamr�kat. Az eg�sz piramisban egyed�l itt tal�ltak feliratokat, amelyeket a munk�sok hagytak a k�veken, a logisztik�t megk�nny�tend�. M�g �rdekesebb azonban az az elem, amely minden kor�bbi �s k�s�bbi piramisb�l hi�nyzik, az �gynevezett "szell�z�j�ratok". Ismert volt, hogy a Kir�lyi Kamra �szaki �s d�li fal�b�l egy-egy 20x20 centim�teres j�rat indul, nagyj�b�l 45 fokban felfel�. 1872-ben Waynman Dixon megbontva a Kir�lyn� Kamr�j�nak fal�t, hasonl�, eddig befalazott j�ratra lelt. Az egyikben egy fadarabot, egy bronz kamp�t, �s egy gr�nitb�l k�sz�lt goly�bist tal�lt. Waynman csukl�kkal egym�shoz csatolt vasrudakat tolt fel a j�ratba, napl�ja szerint hatalmas felfedez�st rem�lve, �m a rudak beszorultak, �s az�ta is ott vannak.

A d�li akna v�ge

A j�ratok felt�r�s�ra 1992-ig kellett v�rni, amikor Rudolf Gantenbrink saj�t �p�t�s�, kamer�val ell�tott robotj�val, az Upuauttal v�gigj�rta azokat. Megtal�lta a Kir�lyi Kamra "szell�z�j�ratainak" kij�rat�t a piramis felsz�n�n, �s megtiszt�totta az azokat elt�m�t� sok kil� homokt�l �s t�rmel�kt�l, amit a sz�l, az er�zi�, �s a behatolni igyekv� tolvajok hordtak be. Szerz�d�s�nek megfelel�en a kutat�si enged�ly�rt cser�be ventill�torokat szerelt a j�ratok v�g�re, aminek k�sz�nhet�en a turist�k lehellete kev�sb� k�ros�tja a falakat. K�vetkez� �vben tov�bfejlesztett robottal indult el a Kir�lyn� Kamr�j�ba. A j�rat azonban er�sen v�ltoz� sz�less�g�, magass�g�, itt-ott kidolgozatlan vagy elmozdult k�vekben akadt meg a robot, amit �jra �s �jra �t kellett tervezni. Az �szaki j�ratban megtal�lta Waynman vasr�djait, �m a j�rat a Nagy Gal�ri�t elker�lend� olyan er�sen v�lt ir�nyt, hogy a robot nem b�rt tov�bb haladni. A folyos�n t�volabb mindenesetre kivehet� valamilyen t�rgy, tal�n a kamp� tartoz�ka, �s egy t�r�tt fa p�lca. A d�li j�rat v�g�re viszont - hetek munk�ja �r�n - siker�lt eljutni. Azonban ez nem a piramis felsz�ne, hanem egy k�l�n�s "ajt�", vagyis egy k�blokk, amelyb�l k�t foganty�szer� r�zdarab �ll ki. Pontosabban, lehet, hogy a foganty� a t�loldalon van, �s mi az eldolgozott v�g�t l�tjuk? Mindenesetre t�bb, mint sz�z �ve ez volt az els� felfedez�s a Nagy Piramisban.

Az �tf�rt lez�r�lap...

Mindez eg�szen szeptember 17-ig volt �gy, amikor egy m�sik csoport �jabb robotot k�ld�tt a piramisba. Siker�lt v�gigmenni�k az �szaki j�raton, amelynek v�g�ben egy ugyanolyan "ajt�t" tal�ltak. S�t, nagy v�rakoz�sok k�zt, egy �l� t�v�-show keret�ben �tf�rt�k az egyik ajt�t, �s a kamer�t bejuttatt�k m�g�. Hogy mit tal�ltak? Semmit. Vagyis n�mi t�vols�gra egy k�vetkez� k�vet, imm�r r�z bigyusz n�lk�l. Sajnos az�ta semmilyen adat nem ker�lt nyilv�noss�gra, tal�n exkluz�v szerz�d�st k�t�ttek a National Geographic-kal.

...�s ami m�g�tte van.

De t�prengeni �gy is van min, mert egyre nagyobb rejt�ly, hogy mire szolg�l ez a n�gy akna, amely rendk�v�l bonyolultt� tette az eg�sz �p�tkez�st. Szell�z�j�ratok? De mi�rt voltak lez�rva az als� akn�k, mindk�t v�g�k�n? �s nem f�ltek, hogy madarak, bogarak m�sznak be rajtuk a f�ra� s�rj�ba? Csillagvizsg�l�k? A sz�mos pontban ir�nyt v�ltoztat� j�ratokba m�g halv�ny f�ny sem sz�r�dik be. A legelfogadottabb n�zet, hogy a f�ra� lelke ezen �t t�vozott az �gbe. De hogy mi�rt csak ebben a piramisban van, �s mi�rt vannak lez�rva, az egyel�re rejt�ly. Mint ahogy az is, van-e valami a k�vetkez� k� m�g�tt, vagy valahol m�shol v�r r�nk egy m�g felt�ratlan kamra?