A foly�v�lgyi t�rsadalmak

Egyiptom

A megindul� kereskedelem lebonyol�t�s�hoz t�j�koz�dni kellett a sivatagban �s a tengeren, ez�rt Egyiptomban nagy fontoss�g� volt a hely- �s idõmeghat�roz�s. A gyakorlati sz�ks�gszerûs�g magas fok� csillag�szati ismereteket k�vetelt. Egyiptom mezõgazdas�ga a N�lus �venk�nti �rad�s�t�l f�gg�tt. Fontos volt az �rad�s idej�nek pontos meghat�roz�sa, mivel egy a v�rtn�l kor�bbi, vagy k�sõbbi �r v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rhatott volna.

A legjobban a Napot tisztelt�k, hisz n�lk�le nincs �let, �s ez az egy csillag l�tszik a nappali �gbolton. A Nap ir�nti m�rhetetlen tisztelet kij�rt a f�ra�nak is, akit a Napisten f�ldi megtestes�tõj�nek tartottak. Egyiptomban a csillag�szatnak olyan nagy szerepe volt, hogy m�g a f�ra�k tisztelet�re emelt piramisok is alkalmasak voltak csillag�szati megfigyel�sekre. Val�sz�nûleg az egyiptomiak l�ttak elõsz�r napfoltot a napkorongon. Erre utalhat a Nap O jele, ami a csillag�szatban ma is haszn�latban van. Ismert�k a Merk�rt, V�nuszt, Marsot, a Jupitert, Szaturnuszt, . �gy gondolt�k, hogy a bolyg�k a F�ld k�r�l keringenek, de a Kr.e. 15. sz�zadban m�r tudt�k, hogy a V�nusz �s a Merk�r a Nap k�r�l kering. Az egyiptomi csillag�szok nap-, v�z-, �s csillag�r�kkal m�rt�k az idõt. Ir�nykijel�l�sre k�l�nf�le r�ses ir�nyz�kokat, p�lc�kat �s zsin�rokat haszn�ltak Meglepõ pontoss�ggal meg tudt�k hat�rozni az �gt�jakat. A piramisok �leinek �vperc pontoss�g� t�jol�sa figyelemrem�lt�.

---

Mezopot�mia

Mezopot�mia n�pei kezdt�k el az �gitestek rendszeres megfigyel�s�t, minden �szlelt apr� v�ltoz�st feljegyeztek. �gy a megfigyel�sek ak�r t�bb gener�ci�n kereszt�l is folyhattak. Ennek k�sz�nhetõ, hogy b�mulatba ejtõ pontoss�ggal haszn�lt�k a peri�dusokat. P�ld�ul a Kr.e. 6. sz�zadban a k�t azonos holdf�zis k�z�tti idõt egy m�sodpercen bel�li pontoss�ggal adt�k meg. Ahhoz, hogy ez a pontoss�g 1 �ra legyen 2 �vig tart�, hogy 1 perc, egy �vsz�zados megfigyel�s kellett.
A csillag�szati megfigyel�seiket t�bbnyire a h�temeletes l�pcsõzetes toronytemplomokb�l v�gezt�k.

Meg�llap�tott�k a nap- �s holdfogyatkoz�sok ism�tlõd�s�nek idej�t is. Jelentõs eredm�nyeket �rtek el a bolyg�k F�ldh�z viszony�tott kering�si idej�nek meg�llap�t�sa ter�n. H�t "mozg�" �gitestet ismertek: a Napot, a Holdat, a Merk�rt, a V�nuszt, a Marsot, a Jupitert, �s a Szaturnuszt. �rdekes, hogy a sum�rok a hatos, az õket leig�z� akk�dok a t�zes sz�mrendszert haszn�lt�k. Ezeknek �rdekes �sszeolvad�sa eredm�nyek�nt j�tt l�tre a hatvanas sz�mrendszer, amit Mezopot�mi�ban (�s m�g napjainkban is) a fokok, az �r�k �s percek egys�gekre bont�s�n�l alkalmaztak. Õk osztott�k fel a k�rt 360 r�szre, amit ugyancsak a mai napig haszn�lunk. A napot 12 r�szre osztott�k, majd k�sõbb elterjedt a 24 egys�ges (�r�s) feloszt�s. Az idõ m�r�s�re nap- �s v�z�r�kat alkalmaztak. Ezek meglepõen pontosak voltak. N�luk tal�lkozunk elõsz�r homor� f�lg�mb alak� nap�r�kkal is.

Eredm�nyeik, �s tud�suk k�sõbb g�r�g k�zvet�t�ssel r�sze lett az eur�pai kult�r�nak, �s szorosan r�sze ma is.

---

Az �kori G�r�gorsz�g

(Kr.e. VI. sz. - Kr.u. III. sz.)

Az idõk sor�n Egyiptomban �s Mezopot�mi�ban felhalmozott csillag�szati ismeretek �s tud�sanyag az Kr.e. VI. sz�zadt�l kezdve fokozatosan r�sze lett a kibontakoz� g�r�g szellemis�gnek. Hellasz tud�sai voltak az elsõk, akik a term�szet jelens�geinek vizsg�latakor megpr�b�lt�k mellõzni a misztikus, isteni magyar�zatokat, �s a dolgok val�s, elfogulatlan l�nyeg�t kerest�k. A g�r�g csillag�szat megalapoz�s�ban fontos szerepet j�tszott az egyiptomi �s mezopot�miai tud�svil�g megismer�se, �tv�tele. Olyan tud�sok j�rtak ismerkedni a k�zel-keleti kult�rn�pek
felhalmozott csillag�szati tud�sanyag�val, mint az i�n iskola megteremtõje, Thal�sz Õ a Kr.e. VI. sz�zadban t�bbsz�r is j�rt Egyiptomban �s Mezopot�mi�ban. Õ sz�m�totta ki a piramisok magass�g�t �rny�kuk seg�ts�g�vel Hazat�rve - tarsoly�ban a t�bb �vsz�zados babiloni csillag�szati megfigyel�sek eredm�nyeivel, n�mi szerencs�vel sikeresen j�solta meg az Kr.e. 585-ben bek�vetkezett napfogyatkoz�st.

T�bben pr�b�lkoztak a F�ld nagys�g�nak megm�r�s�vel. A val�s�got legjobban Eratoszthen�sz k�zel�tette meg a Kr.e. III. sz�zadban. Megfigyelte, hogy amikor Szy�n�ben (ma Asszu�n) a Nap �ppen a zeniten �ll, azaz
sugarai merõlegesen esnek be, akkor Alexandri�ban a napsugarak a f�ggõlegestõl a teljes k�r 50-ed r�sz�vel elt�rõ sz�g alatt �rkeznek. Ebbõl k�vetkezik, hogy a F�ld ker�lete 50-szer nagyobb, mint az Alexandria- Szy�n� t�vols�g. Val�sz�nû, hogy m�r�sei semmivel sem voltak pontosabbak t�rsai�n�l, a viszonylag pontos eredm�nyhez csak sz�m�t�si hib�k v�letlenszerû egybees�s�vel jutott.
Az �kori kelet eredm�nyeit a g�r�g tudom�ny is �tvette. Megpr�b�lt�k a bolyg�k mozg�s�nak k�rd�s�t tiszt�zni. Azt, hogy az �gitestek milyen t�vols�gban keringenek a bolyg�nkt�l, annak alapj�n pr�b�lt�k meghat�rozni, hogy mennyi idõ alatt j�rnak k�rbe.

Minden idõk tal�n legjelentõsebb csillag�sza a kr. e. 320. �s 250. k�z�tt �lt sz�moszi Arisztarkhosz r�j�tt, hogy a F�ld-Hold t�vols�g ar�ny egyetlen sz�gm�r�ssel meghat�rozhat�. M�r�sei �s teljesen egzakt matematikai m�dszerekkel v�gzett sz�m�t�sai alapj�n meghat�rozta a Hold �s a Nap viszonylagos t�vols�g�t.

Arisztarkhosz gondolatmenete a k�vetkezõ: Megv�rta m�g a Hold a F�ldrõl n�zve pontosan f�lholdnak l�tszik. Ekkor a F�ld-Hold-Nap h�romsz�gnek a Holdn�l l�võ sz�ge �ppen der�ksz�g. F�lhold idej�n megm�rte a h�romsz�g a sz�g�t. A m�r�st meglehetõsen pontatlanul v�gezte el, mert azt kapta, hogy a Nap 19-szer van messzebb a F�ldtõl mint a Hold. (Val�j�ban 400-szor.)

M�r�s�nek eredm�ny�bõl azt a helyes k�vetkeztet�st vonta le, hogy a Nap sokszorta nagyobb a Holdn�l, sõt a F�ldn�l is. Ennek alapj�n felvetett egy gondolatot, amely abban a korban megd�bbentõen �s hihetetlen�l hangzott: h�tha nem a F�ld, hanem a Nap a vil�g k�zepe.

Ptolemaiosz ( kr. u. 90-161.) ismerte Arisztarkhosz heliocentrikus vil�gk�p�t, m�gis a geocentrikus vil�gk�pet fejlesztette tov�bb.

Szerinte a vil�gegyetem k�z�ppontj�ban a mozdulatlan F�ld helyezkedik el, amely k�r�l az �sszes �gitest mozog. Az �ll� g�mb alak� F�ld k�r�l egy k�r�n egyenletesen j�r k�rbe egy pont, �s e pont k�r�l kering egyenletesen a bolyg�, a Hold ill. a Nap. A f�ldrõl n�zve ez a bolyg� �n. epicikloist �r le.

Olyan rendszert �p�tett fel, amely lehetõs�get adott a bolyg�k �gbolton elfoglalt hely�nek elõrejelz�se. Ptolemaiosz rendszere eg�szen az 1500-as �vek v�g�ig haszn�latban maradt.  A g�r�g csillag�szat a Kr.u. II. sz�zadban �rte el aranykor�t, Ptolemaiosz munk�ss�ga idej�n. Csillagkatal�gus�ban 1022 csillag helye, �s l�tsz� f�nyess�ge tal�lhat�. Legfontosabb meg�llap�t�sai, miszerint a F�ld g�mb alak�, mozdulatlan �s a Vil�gegyetem k�z�ppontja, nagyban meghat�rozt�k a k�z�pkor csillag�szat�t, hiszen eg�szen Kopernikuszig �tmutat�st jelentettek.

A g�r�g csillag�szat �jszerû l�t�sm�dj�val, �j elk�pzel�sek kidolgoz�s�val nagyban hozz�j�rult a korszerû csillag�szat kialakul�s�hoz. Tõl�k �r�k�lt�k a csillagk�pek nagy r�sz�nek ma is haszn�lt nev�t, �s nekik k�sz�nhetj�k a csillag�szati szakkifejez�sek z�m�t. Tud�saik m�lt�n �rt�k be nev�ket a csillag�szat t�rt�nelemk�nyv�be.

---

A g�r�g csillag�szatot az arabok folytatt�k, s õk lettek a g�r�g szellemis�g megmentõi. A kr.u. VII-IX. �vsz�zad sor�n �ldozatos munk�val felkutatt�k, �sszegyûjt�tt�k �s arabra ford�tott�k a fellelhetõ g�r�g mûveket. �gy maradhatott r�nk Ptolemaiosz csillag�szati �sszefoglal� mûve a Megal� sz�ntaxisz is, ami arab c�me ut�n Almageszt n�ven is ismeretes. Val�j�ban, majdnem minden amit a g�r�g csillag�szatr�l tudunk az arabok k�zvet�t�s�vel jutott el Eur�p�ba, az arab sz�vegek latinra ford�t�s�val a XII. sz�zadt�l. Az arabok �gy megszerzett ismereteiket hat�konyan haszn�lt�k fel, �s saj�t tapasztalataikkal, elk�pzel�seikkel ki is eg�sz�tett�k azokat.