A t�rk�p�szet M�ty�s kir�ly udvar�ban

11. Szilveszter p�pa, aki Szent Istv�nnak a koron�t adom�nyozta a f�ldm�r�s �s �ltal�ban a technikai tudom�nyok fejl�d�s�hez nagy lehet�s�get nyitott azzal, hogy a r�mai sz�mok hely�be a sz�m�t�sokn�l az arab sz�mokat vezette be. T�bbek k�z�tt ez is hozz�j�rult ahhoz, hogy t�rk�p�szeti vonatkoz�sban megindult a fejl�d�s. Eddig a vil�gk�pek, �ltal�ban a Ptolemaioszi vil�gk�p / addig ismert t�rk�pe / volt a t�bb �vsz�zadon �t k�zismert. A Pann�ni�t is �br�zol� ugynevezett Quinta Tabula-t m�g a XV. sz�zadban is kiadt�k �s az �j ismeretekkel k�sz�tett t�rk�pek csak fokozatosan k�sz�ltek. A renesz�nsz �vsz�zad�ban, k�l�n�sen M�ty�s kir�ly kor�ban ez a fejl�d�s nagy lend�letet kapott. M�ty�s kir�ly kezdem�nyez�se, hogy a hazai akad�mi�k �s az egyh�zi iskol�kban k�lf�ldi tan�rok is oktassanak, valamint az, hogy megn�tt a bolognai, p�duai, b�csi, karakk�i egyetemeken tanul� magyarok sz�ma. Ez biztos�totta azt, hogy a fellend�lt fejl�d�sben a magyarok ne maradjanak el. A k�lf�ldi egyetemi anyak�nyvekben �natio Hungaricus� megjel�l�ssel s�r�n lehet tal�lkozni.

Ezt a kort sajnos egy olyan id�szak k�vette, amikor sok eml�k elpusztult, vagy k�lf�ldre ker�lt. A megmaradt kev�s eml�kb�l az�rt k�vetkeztetni lehet arra, hogy a magyar f�ldm�r�k milyen gyakorlatot folytattak. Az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�rban �Lossai k�dex� c�men �rz�tt k�ziratb�l kaphatunk err�l h� k�pet. A l�zsai sz�let�s� Lossai P�ternek �DE Gometris mensurationibus� c�m� tank�nyve 1498-ban jelent meg. A r�szletes rajzokkal �s magyar�z� sz�veggel ell�tott oktat�si jegyzetb�l azt lehet meg�llap�tani, hogy az �p�letek, t�vols�gok, m�lys�gek megm�r�shez olyan m�dszereket �s sz�m�t�si m�dokat �r el�, amik m�g a XX. sz�zadban is hely �llnak. Lossai P�ter val�sz�n�leg Bologn�ban szerezte ismereteit �s Kopernikusszal val� kapcsolata befoly�solta abban, hogy k�zben Litv�ni�ban is v�llalt f�ldm�r�si feladatok ell�t�s�t.

M�ty�s kir�ly udvar�ban a helyi f�ldm�r�si ig�nyek teljes�t�se mellett � amikor a hazai iskol�kban a gyakorlati geometria c�men tan�tottak �s aminek j� p�ld�ja a Lossai k�dex is -, felmer�lt az ig�ny F�ld�nk sz�lesebb megismer�s�hez sz�ks�ges csillag�szati m�r�sek �s �ttekint� t�rk�pek szerkeszt�s�nek ismeret�re.

A M�ty�s kir�ly udvar�ban dolgoz� t�bb kiv�l� csillag�sz �s t�rk�p�sz k�z�l els�nek Francesco Rosselli /1448 � 1513/ munk�ira h�vjuk fel a figyelmet. K�t Magyarorsz�got �s egy K�z�p-Eur�p�t �br�zol� r�zmetszetes t�rk�pe maradt fenn. 1584-ben t�rt vissza Firenz�be, sz�l�v�ros�ba.

M�ty�s kir�ly udvar�nak egy m�sik kiv�l� tud�s t�rk�p�sze Regiomontanus /1436 � 1476/ volt. Eredeti n�ven Johann M�ller volt, a bajororsz�gi K�nigsbergben sz�letett �s onnan kapta a humanista latin nev�t. Innen ered, hogy egy hajdani magyar napt�r c�mlapj�n Kir�lyhegyi J�nos n�ven szerepeltetik. B�csben szerezte magisteri c�m�t �s megh�v�sra j�tt Magyarorsz�gra. Pozsonyban �s Bud�n csillag�szatot �s f�ldrajzi helymeghat�roz�st tan�tott. Neve k�zismertt� v�lt m�szerszerkeszt�se �s az Almagest ford�t�sa r�v�n.

A kor neves csillag�sz-geod�t�i k�z�l m�g Ilkusz M�rtont kell megeml�teni. T�bb m�r�m�szert szerkesztett. Szerencs�s k�r�lm�ny, hogy az �let�t k�vet� zavaros id�szakban, a teodolit el�fut�r�nak tekinthet�, 1484-ben szerkesztett torkv�tuma sz�munkra fennmaradt. 1493-ban halt meg, Bud�n.

Ennek a kornak magyar szempontb�l is jelent�s tagja volt Puerbach Mikl�s /1424 � 1461/ aki kir�lyi csillag�szati tisztet t�lt�tt be. Neki tulajdon�that� az els� sz�less�gm�r�s Nagyv�radon. Vit�z J�nos kancell�r esztergomi �rsek k�nyvt�r�ban maradtak meg csillag�szati k�dexei. A Puerbach �ltal 1454 k�r�l elhelyezett nap�ra ma is l�that� B�csben, a Szent Istv�n d�m fal�n.