Kb. Kr. e. 4000-tõl sz�m�tj�k az UR�LI ÕSHAZA idõszak�t, amely az Ur�l-hegys�g �s az Ob foly� k�z�tti vid�kre tehetõ. A r�g�szeti leletek alapj�n a legkor�bbi telep�l�sek foly�k, vagy tavak partj�ra �p�ltek. Az emberek fõ t�pl�l�kforr�sa a hal�szat. Kõeszk�zeiket pattint�ssal k�sz�tett�k.
A t�ln�pesed�s miatt Kr. e. 3000 k�r�l sz�tv�ndorl�s k�vetkezett be. Az �szak �s kelet fel� v�ndorl�kb�l alakultak ki a szamol�dok, a nyugat fel� indul�kb�l a finnugorok. Voltak azonban olyan finnugor csoportok, amelyek az Ur�l k�rny�k�n maradtak.
Az emberek pattintott kõeszk�zeit felv�ltott�k a csiszolt t�rgyak.
Kr. e. 2000 k�r�l t�rt�nt meg a finnugor sz�tv�ndorl�s.
Az egyik csoport nyugatra v�ndorolt, belõl�k lettek a permi �s finn-volgai n�pek; a m�sik csoport helyben maradt, õket ugoroknak nevezz�k.
Az ugorok d�li v�ndorl�s�nak oka a term�szeti k�r�lm�nyek megv�ltoz�sa.
Az ugor õshaza az Irtis, Tobol, �s Ob foly�k k�z�psõ foly�s�nak vid�k�re tehetõ.
Az emberek �tt�rtek a termelõ gazd�lkod�sra. A hangs�ly �tterelõd�tt az �llatteny�szt�sre, a f�ldmûvel�sre, valamint a legeltetõ �llattart�sra. (juh, kecske, l�, szarvasmarha) Ismert�k a rezet �s a bronzot.
Temetkez�s: Egy kurg�nba (temetkez�si f�ldhalom) egy nagycsal�d temetkezett. 10-20 nagycsal�d jelentett egy telep�l�st.
Kr. e. 1000 �s Kr. e. 500 k�z�tt felbomlott az ugor k�z�ss�g. Az �ghajlat melegebb� v�l�sa miatt �tt�rtek a nom�d �llattart�sra, emiatt a f�lmûvel�s h�tt�rbe szorult. �n. ridegtart�st alkalmaztak, vagyis az �llatokat t�len-ny�ron szabadban tartott�k. (l�, juh)
Kr. e. 1000 �s Kr. e. 500 k�z�tt: MAGYAR ÕSHAZA, mely a D�l-Ur�l ter�let�n lehetett. Az õsmagyars�g kapcsolatba ker�lt az itt �lõ ir�ni n�pekkel. A Kr. e. 500 �s Kr. u. 500 k�z�tti idõszakot "feh�r foltnak" nevezz�k, mivel az õsmagyars�g �s az ir�ni n�pek �letm�dja, viselete, fegyverzete �sszemos�dott. Szk�t�k �s ir�ni nyelvû szarmat�k �ltek itt. Az itteni emberek ciklikusan v�ndoroltak s�toroz� �letm�dot �ltek. Ny�ron v�ndoroltak, a t�li idõszakot a foly�k mellett t�lt�tt�k. Fontos, hogy m�r sz�nt�f�ldeket is mûveltek.
Az �llattulajdon v�delme k�vetkezt�ben a katonas�g �s a fegyverek megv�ltoztak. A korszakban terjedt el a vashaszn�lat, ennek eredm�nyek�nt nõtt a fegyverek hat�konys�ga. (�j, ny�l, r�vid kard, l�ndzsa)

A magyars�g v�ndorl�s�nak eur�pai helysz�neit nagyr�szt t�r�k n�pcsoportok lakt�k, kult�r�jukat m�s n�pek is �tvett�k, itt keveredett nom�d n�pek �ltek. A magyarok is val�sz�nûleg erõsen keveredtek a t�r�k�kkel, mivel a K�rp�t-medenc�be t�r�k�s kult�r�t hozott.
Ebbõl a korszakb�l m�r vannak �r�sos forr�sok.

Bask�ria volt a magyars�g elsõ eur�pai sz�ll�shelye.
A D�l-Ur�l keleti lejtõirol az õsmagyars�g a nyugatira k�lt�z�tt �t. Az itt �lõk ut�dait tal�lta meg Julianus bar�t, domonkos rendi szerzetes, a XIII. sz�zad elsõ fel�ben. Az õ utaz�sa �ta a ter�letet Magna Hung�ri�nak, azaz Nagy-Magyarorsz�gnak nevezik. (A nagy jelzõ itt r�git jelent.) Ekkor kezdõdtek meg a kapcsolatok a t�r�k n�pekkel. Az �letm�dra a legeltetõ �llattart�s a jellemzõ. A f�ldmûvel�sben alkalmazt�k a vaspapucsos faek�t. A t�rsadalom nemzets�gekre �s t�rzsekre tagol�dott.
Kb. 750: a magyar t�rzsek elõbb d�l, majd nyugat fel� v�ndorolnak, melynek ok�t nem ismerj�k. �tkeltek a Volg�n, de a k�vetkezõ leteleped�s, Lev�dia hely�t nem tudjuk pontosan meghat�rozni. Val�sz�nûleg a Don, a Donyec �s az Azori-tenger �ltal hat�rolt ter�letet jelentette.
Ebben az idõszakban a magyars�g kapcsolatba ker�l a VII. sz�zad elej�n megalakult Kaz�r Birodalommal. A kaz�rok is a t�r�k n�pekhez tartoznak. A kaz�r kapcsolat sok ter�leten �reztette hat�s�t. A f�ldmûvel�sre helyezõd�tt a hangs�ly, fontos volt a gy�m�lcstermeszt�s, az �llatteny�szt�s, azon bel�l is a szarvasmarha-, sert�s-, �s baromfitart�s.
A magyarok t�rzsekben �ltek, melyek �l�n a t�rzsfõk (vajd�k) �lltak. A magyarok vezetõje Levedi volt, akirõl a ter�let a nev�t kapta. A magyarok dinasztikus kapcsolatba ker�ltek a kaz�rokkal, mivel Levedi feles�ge kaz�r sz�rmaz�s� volt.
A kaz�rokt�l sz�rmazik a kettõs fejedelems�g int�zm�nye, amely m�r az Etelk�zben jellemzõ a magyarokra. Az elsõ vezetõ a k�nd�. A t�nyleges hatalom a m�sodik ember, a gyula kez�ben volt, aki �llam�gyekkel foglalkozott �s a hadsereg vezetõje.
A hagyom�ny szerint a h�t magyar t�rzs k�z�l �t t�r�k (K�r, Keszi, Tarj�n, K�rtgyarmat, Jenõ), kettõ pedig finnugor nevû (Ny�k, Magyar). Egy nyolcadik t�rzs is tartozott hozz�juk, (a kabarok) val�sz�nûleg a kaz�r birodalmon bel�li egyik elszakadni akar� n�p volt.
A 850-es �vekben nyugatra v�ndoroltak a magyarok. Ennek oka m�g nem tiszt�zott. Lehetett egy besenyõktõl elszenvedett veres�g, vagy a kaz�r birodalomban foly� belh�bor�k miatt megromlott magyar-kaz�r viszony k�vetkezm�nye.
Az utols� eur�pai �llom�s Etelk�z volt, a n�v Foly�k�zt jelent (az etil - foly� sz�b�l ered). Tov�bbra is jellemzõ a nom�d �llatteny�szt�s �s a f�ldmûvel�s. A politik�ban k�t fontos v�ltoz�s ment v�gbe. Az egyik a n�p �l�n �ll� fejedelmek k�zti v�lt�s. A m�sik a t�rzsek sz�vets�ge. A v�rszerzõd�s �lmos fejedelemm� v�laszt�s�val p�rhuzamosan t�rt�nt. A szerzõdõk mindegyike pog�ny szok�s szerint �lmos vez�r�rt a saj�t v�r�t egy ed�nybe csurgatta, esk�j�t szentes�tette.