India �kori t�rt�nelme

A Neolitikus forradalom ut�nni id�k: B�rmilyen t�voli �s elz�rt orsz�g India, a neolitikus forradalom itt is a term�keny f�lholddal azonos id�ben k�vetkezett be. Ennek a korszaknak a n�pess�ge val�sz�n�leg a ma d�l Indi�ba szorult darvida n�pess�g volt.

Ezek a ma s�t�t b�r� emberek, India legszeg�nyebb n�pei, voltak az �si indiai v�rosok, Harappa �s Mohendzs� D�r�, megalap�t�i. Ezek a v�rosok is tervezettek, mint a mezopot�miai sum�r v�ros �llamok, de nem sz�r�tott, hanem �getett t�gl�kb�l �p�ltek az Indus foly� ma sivatagos vid�k�n. A r�g�szeti adatok alapj�n arra lehet k�vetkeztetni, hogy ezek a v�rosok antik demokr�ciak�nt m�k�dtek. Az emlitett v�rosok feltehet�leg f�ggetlen v�ros�llamok lehettek. Mohendzso D�r�ban 4-10 m sz�les f�k�zleked�si utakat, �s ezekre mer�legesen csatlakoz� utc�kat tal�lunk, �getett t�gla �p�letekkel, �s minden h�zban k�ttal. F�rd�szob�kat, vizvezet�keket, csatorn�kat t�rtak fel, a k�pen egy k�zf�rd� l�that�.

Tekintve, hogy ennek a kult�r�nak a vir�gkora Kr.e 2300-2000 k�z� tehet� a t�bb, mint 4000 �ves �p�letek l�tv�nya megd�bbent�, hiszen abban a korban a ma elmaradott India, a vil�g �lvonal�ban j�rt, �s a kult�ra kezdetei, Kr. e 5000 -re tehetj�k. Nemcsak a fejletts�g a rendkiv�li, hanem az, hogy a h�zak k�z�tt nincs nagy k�l�nbs�g. Nemcsak az el�kel� palot�k lak�i �ltek konfortosan, hanem a v�rosi polg�rok is, olyan szinten, amely messze meghaladja a mai ut�daik�t. Ma Ind��ban a nagyon gazdagok kiv�lts�ga az eur�pai konfort. Mohendzso D�ro lak�i ezt a szintet a term�szeti er�forr�sok kizsigerel�s�vel �rt�k el. Szemben a sum�rok f�kat k�m�l�, sz�ritott agyagt�gl�s �p�tkez�s�vel, �k �getett t�gl�kat haszn�lt�k, ami az Indusv�lgy s�r�l�keny erd�s�geinek gyors kipusztul�s�hoz �s a ter�let kisz�rad�s�hoz vezetett. Ez eredm�nyezte az Indus v�lgy v�rosainak hanyatl�s�t, �s a civiliz�ci�juk pusztul�s�t..

Indoeur�pai bev�ndorl�k betelep�l�se:

A neolitikus forradalom kis f�zis k�s�ssel �rte el �szak �s nyugat Eur�p�t. A j�gkorszak v�g�t k�vet� felmeleged�sben a helyi n�pcsoportok �szak fel� huz�dtak. A t�bb �lelem jelent�sen megn�velte az indoeur�pai t�rzsek l�leksz�m�t, akik egyre nehezebben f�rtek el �szak �s nyugat Eur�p�ban. Ezek a n�pcsoportok ie. 2000 t�j�n megindultak maguknak �j haz�t keresni, d�li �s d�lkeleti ir�nyban. A t�rk�pen az az elk�pzel�s l�that�, mely szerint az indoeur�pai n�pek a Kauk�zuson kereszt�l �rkeznek d�l �zsi�ba. �n ezt val�sz�n�tlennek tartom - ugyanis a n�pek leteleped�si helye egy kelet d�lkeleti s�vot jel�l ki, a boszporuszt�l Indi�ig - ez arra vall, hogy ez lehetett a vonul�si utvonal, hasonl�an, mint a szk�ta n�pek eset�ben az Amur-Duna tengely. Azt val�sz�n�tlennek tartom - hogy a harcias szk�t�kon �s a Kauk�zuson keltek volna �t. Az lehets�ges, hogy a k�t kauk�zusi n�pess�g mozg�sa p�rhuzamosan zajlott - a szk�t�k elfoglalt�k a sztyepp vid�ket - az indoeur�paiak pedig a d�li ter�letekre v�ndoroltak. Kr. e. 2000 k�r�l �rkeznek a latinok,szabinok It�li�ba, a g�r�g�k Hell�szba, �s a v�ndorl�s tov�bb a Kis�zsia Perzsia �tvonalon eg�szen Indi�ig hat. Az assz�rok �s a perzs�k is indoeur�paik, csak�gy, mint az Indi�t a Kr.e II. �vezred elj�n el�r� "�rja t�rzsek". Az eredetileg �llatteny�szt� bev�ndorl�k a II.�vezred v�g�n t�rtek �t a f�ldm�vel�sre. Ezek az �j ter�leteiken saj�t magukhoz k�pest fejlett, de hanyatl� civiliz�ci�t tal�ltak, amelynek lak�it India d�li r�sz�re szor�tott�k vissza. A feh�r b�r� bev�ndorl�k �s a s�t�t b�r� �slakosok k�z�tti elk�l�n�l�s ebben az id�szakban az �rja t�rsadalomra is kiterjedt.

Az �slak�k k�z�tt a hanyatl�s kor�ban, alakult ki a kasztrendszer, amit az �rj�k is �tvettek, �s m�g �tj�rhatatlanabb� tettek. A t�rsadalomban k�t uralkod� oszt�ly j�tt l�tre a Papi arisztokr�ci�� - a br�hminok�, �s a katonai arisztokr�ci��, k�z�pen voltak a szabad f�ldm�vesek, iparosok kasztjai, legalul a nemzets�gbe nem tartoz�, �slak�s sudr�k kasztjai �s a legalacsonyabb rang�ak, a kasztokb�l kitasz�tott p�ri�k �lltak. A kasztrendszert a f�isten Brahma rendel�s�nek tartj�k, �s Indi�t ma is br�hmin kaszthoz tartoz� politikusok vezetik, �s a hadseregben pedig a katonai kaszt tagjai szolg�ltak. A kasztok k�z�tt a h�zass�gk�t�s kiz�rt volt, csak egym�ssal h�zasodhattak, ez �s a t�l fiatal korban k�t�tt h�zass�gok a n�p elkorcsosul�s�hoz vezettek. Egy br�hmin nem �rinthet meg egy sudr�t, nem adhat neki sem �telt, sem tan�csot, �t sem �rinthetik meg.

India elz�rts�ga

A kasztrendszer a bels� t�rsadalmi mozg�sokat f�kezte,�s lehetetlenn� tette, hogy az indiai paps�g pozit�v szerepet t�lts�n be a t�rsadalomban, szemben a babiloni paps�ggal. India, a k�ls� ter�letek fel�l , meglehet�sen elz�rt. �szakr�l �tj�rhatatlan hegyek, d�len pedig viharos tenger veszi k�r�l. Ezeken az akad�lyokon h�d�t� is nehezen tud kereszt�l jutni, de a kereskedelmi kapcsolatok is neh�zkesek. A szomsz�dos Mezopot�mia �s India k�z�tti r�vid tengeri �t is ismeretlen volt Nagy S�ndor kor�ban, �s a remek haj��p�t� g�r�g�k is f�lve v�gtak neki. Ez az indiai t�rsadalom megmereved�s�t eredm�nyezte.

Az egyetlen �tj�r�st a kasztrendszerben az �jj�sz�let�s tana biztos�totta, mely szerint az ember el�z� �let�ben val� viselked�s�vel fentebb �s lentebb is ker�lhet a kasztok k�z�tt. V�ltoz�st csak a katonai arisztokr�cia m�velt r�tege hozhatott az indiai t�rsadalomban. Az Kr.e. VI. sz�zadban Szidharta herceg egy indiai kir�ly fia, meg�tk�zve az el�sz�r szeme el� ker�l� nyomor�s�gon a megvil�gosod�s keres�s�re l�pett. Mikor �gy �rezte siker�lt el�rnie ezt, felvette a Buddha nevet �s forradalmian �j tanokat hirdetett. Buddha tanaiban is szerepel az �jj�sz�let�s, de mind tehert�tel, �s a tan�t�sban az �let c�lja, �pp ennek a terh�t�l val� megszabadul�s, eljut�s a v�gyak n�lk�li �llapotba, a Nirv�n�ba. A budhizmus elveti a kasztrendszert, �s a felebar�ti szeretetet, el�sz�r a t�rt�nelem folyam�n vall�si k�telezetts�gg� teszi.

Indi�ban ez a tan k�ls� hat�sokt�l mentesen alakul ki, de gyorsan �tterjed a hat�rain, Tibeten kereszt�l eljut K�n�ba onnan Jap�nba is, �s d�l-kelet �zsi�ba. Azsia legjelent�sebb vall�si ir�nyzat�v� v�lik, Indi�b�l azonban kiszor�tja a meg�jjult brahminizmus, a hind� vall�s.

A Kr.e. VI. sz�zadban �szak Indi�t el�ri a perzsa majd a IV. sz�zadban a maked�n h�d�t�s, de ez csak epiz�d India t�rt�net�ben a Kr.e. III. sz�zadban As�ka kir�ly buddhista birodalm�ban egyes�ti az orsz�g nagy r�sz�t. A kir�ly sz�m�ra, mint hiv� buddhist�nak a h�bor�val j�r� �ld�kl�s val�ban f�jdalmat okozott ez�rt ut�dait t�relemre intette. Az �ltala l�trehozott birodalom sz�thullott �s csak a Kr.u. IV. sz�zadban siker�lt Indi�t egyes�teni a Gupta dinaszti�nak. Ekkor m�r a hindu vall�s volt az egyeduralkod�, amely kev�sb� t�relmes �s sokkal harciasabb ir�nyzat volt, mint a buddhizmus. A vall�si t�relmetlens�gek ellen�re Indi�ban sz�mos vall�s alakult ki az uralkod� hindu vall�s mellet, �s sz�mos istens�gnek rengeteg temploma tal�lhat�. India fejl�d�se t�rt�nelm�nek nagy r�sze sor�n, egy elz�rt vil�gban zajlik, amelybe k�ls� hat�s csak ritk�n sz�l bele. Az �rj�k bej�vetele ut�n a moszlim h�d�t�s, majd az angol gyarmatos�t�s �ri Indi�t a k�z�pkor �s az �jkor folyam�n. Rimszkij Korszakov: India

India elt�r� t�rsadalomfejl�d�se

India fejl�d�s�re v�gk�pp nem alkalmazhat� a hagyom�nyos korszak modell. A rabszolgas�g szinte eg�sz t�rt�nelme alatt fennmaradt, �s a feud�lis jelleg� kapcsolatok is jelen vannak, m�r az �korban is. Nem lehet Indi�ra az eur�pai fejl�d�s skatuly�it r�huzni. B�r India sok szempontb�l elmaradott orsz�g, kult�r�ja �s m�v�szete igen kifinom�lt �s �rt�kei szerves r�szei az emberis�g kult�r�lis vagyon�nak. Hasra esni sem kell el�tte, l�tva az indiai t�rsadalom �s gondolkoz�s fogyat�koss�gait, �s lebecs�lni sem szabad az �rt�keit. India, K�na �s m�s keleti orsz�gok kult�rkincseib�l l�thatunk izel�t�t az al�bbi linkekre kattintva